Ady Endre Általános Iskola

Nevelési céljaink

- Önálló gondolkodásra képes, kreatív, problémaérzékeny és problémamegoldó beállítottságú, empatikus, toleráns, önálló véleményalkotásra és véleménynyilvánításra képes személyiségek kialakítása.

- Ismerjék meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját.

Kiemelt hangsúlyt kap, hogy tanulóink

- önértékelése helyes legyen,

- megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, alapvető erkölcsi normákkal rendelkezzenek,

- reálisan döntsenek továbbtanulásukról

- törekedjenek egészséges életmódra

- tisztában legyenek a környezet és természetvédelem fontosságával, ismerjék fel az egyén és a társadalom felelősségét,

- tanulmányaik befejezése után rendelkezzenek olyan alapműveltséggel, készségekkel, jártasságokkal, magatartási és erkölcsi normákkal, amelyekkel az életük folyamán minden tekintetben megállják a helyüket, sikeres, boldog életet élhetnek.

Képzési célunk

- Felkészítés a középfokú tanulmányokra, alapkészségek elsajátíttatása (olvasás, szövegértés, fogalmazás, helyesírás, nyelvi kommunikáció, számolási és logikai műveletek).

- Korszerű, tudományos igényű ismeretek nyújtása (ének, idegen nyelv, informatika).

- Tehetséggondozás kiemelten a művészetek területén (ének, tánc, képzőművészet).

- Lassabban haladók tanulók segítése, felzárkóztatása.

Céljainkat demokratikus légkörben, a szülőkkel együttműködve, korszerű pedagógiai és szakmai tudással rendelkező pedagógusokkal, egységes követelményrendszer kialakításával, az információk megfelelő közvetítésével, értékes hagyományainkra építve kívánjuk megvalósítani.

Céljaink a NAT-ban meghatározott képzési szakaszok során

- Az iskolába lépő kisgyermekben megóvni és továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

- Megismertetni és megszerettetni az iskolai tanulás tevékenységét, segítve az óvoda-iskola közötti átmenetet.

- A játék és testedzés lehetőségeinek biztosításával segíteni a gyermek fejlődését, érését.

- A tanítási tartalmak feldolgozása során közvetíteni az elemi ismereteket, fejleszteni az alapvető képességeket és alapkészségeket.

- Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, később a tágabb közösség értékei iránt.

- Az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás segítése, fejlesztése a serdülőkor kezdetétől.

- A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű és motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő – felkészítése a további tanulásra, előkészítésük a társadalomba történő beilleszkedésre.

Általános feladataink

– A nevelőtestület pedagógiai (elméleti és módszertani) kultúrájának folyamatos fejlesztése

– Egységes, korszerű nevelési-oktatási eljárások kialakítása és alkalmazása.

– A nemzeti műveltségi anyag és az egyetemes kultúra ismereteinek elemi szintű elsajátíttatása

– Valamennyi képesség és az egész személyiség harmonikus, arányos fejlesztése

– Az önálló ismeretszerzés képességének, a tudás szükségletének, önellenőrzés, önértékelés igényének kialakítása

– Az információk közötti eligazodás, választás képességének kialakítása és fejlesztése; értékrend közvetítése, ítélőképesség, problémamegoldó képesség fejlesztése

– A Diákönkormányzat munkáján keresztül a demokrácia alapjainak (felelősségvállalás, döntés, stb.) megismertetése és gyakoroltatása

– A gyermekek egyéni képességek szerinti, egyéni haladási tempóban történő fejlesztése (felzárkóztatás, tehetséggondozás) a következő iskolafok optimális megválasztása érdekében

– A kommunikáció és a viselkedési normák, szabályok elsajátíttatásával és alkalmazásával a társadalomba való beilleszkedés segítése

– A szülők, gyerekek, az iskola dolgozói közötti kapcsolat mélyítése, az iskola (osztályközösségek) légkörének további javítása az iskola vonzerejének és megtartó képességének érdekében

– A tanórán kívüli szabadidős tevékenység gazdagítása a személyiség fejlesztése érdekében

– Az esztétikus környezet alakítása és megtartása (berendezés, felszerelés óvása), az egészséges életmód szükségletének kialakítása

– Az információhordozók ismerete és célirányos alkalmazása

– A külső partnerekkel való kapcsolat fejlesztése

Feladataink a nevelés-oktatás bevezető szakaszában (1-2. évfolyam)

– A kisgyermekre jellemző kíváncsiságra és érdeklődésre építve a felelősségtudat és kitartás képességének fejlesztése, érzelemvilága gazdagításának előmozdítása

– Az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz szükséges minták nyújtása

– A tanulási szokások megalapozása

Feladataink a nevelés-oktatás kezdő szakaszában (3-4. évfolyam)

– Az egyéni képességek kibontakozásának segítése (tehetséggondozás, felzárkóztatás)

– A tanulás tanítása

– A szociális-kulturális környezetből, vagy az eltérő ütemű érésből fakadó hátrányok csökkentése

– A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása.

– A humánus magatartásminták, szokások megerősítése

– A gyermek jellemének formálásával személyiségének – egyénre szabott – fejlesztése

Feladataink a nevelés-oktatás alapozó szakaszában (5-6. évfolyam)

– A környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek, készségek fejlesztése

– A tanulási tevékenység és a közösségi élet során az önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése

– A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének gyakorlati módon történő igazolása

– A közösség demokratikus működése értékének tudatosítása és néhány általánosan jellemző szabályának megismertetése

– Az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának, illetve azoknak a közösségben és az egymáshoz való viszonyban való fontosságának tisztázása

Feladataink a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában (7-8. évfolyam)

– A jogok és kötelességek törvényes gyakorlásának megalapozása

– A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra

– A nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, ápolásukra való nevelés

– A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény képviselete a nevelési-oktatási tevékenységgel

– Az Európához való tartozás tudatának erősítése, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése

– Az emberiség közös problémáinak bemutatása

A nevelő-oktató munka eszközei

Nevelő-oktató munkánk során nyelvi (verbális), nem nyelvi (non verbális) eszközöket, illetve szociális technikákat alkalmazunk.

A nevelő-oktató munka eljárásai

Az eljárások kiválasztásának feltételei:

– kapcsolódjon a célhoz és a feladathoz;

– feleljen meg a gyermek életkori sajátosságainak, értelmi képességeinek;

– meghatározó a nevelő személyisége, felkészültsége (hitelesség);

– a leghatékonyabb legyen;

– kombináltan használjuk.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk és feladatunk az, hogy tanulóink adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, képességeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

Ezt szolgálja az iskolánkban kiemelt szerepet kapott művészeti nevelés is. A művészetekkel kapcsolatos tevékenységek: fellépések, bemutatók, külföldi utazások, kiállítások adnak lehetőséget tanulóinknak a siker, a jól végzett munka okozta öröm átélésére. Együttműködési, tolarencia készségüket fejleszti a közös tevékenység.

Természetesen iskolai életünk más területein is rátalálhatnak önmagukra tanulóink. Kiemelt szerepet kap még iskolai életünkben a sport, a játék, amelynek során kipróbálhatják, megismerhetik önmagukat, fejleszthetik akaratukat, munkabírásukat.

Minél több sportágban kívánunk lehetőséget adni erre, igény szerint alakítva a szakköröket, tanfolyamokat.

Jelenleg kosárlabda, asztalitenisz, atlétika, karate, úszás, lovaglás, korcsolya, sakk, sportágak közül választhatnak tanulóink.

Az osztályfőnöki órák, tanulmányi kirándulások kiváló alkalmak arra, hogy tanulóink felmérjék helyzetüket, szerepüket, viselkedésmódjukat az osztályban, csoportban.

Osztályfőnöki órákon, biológia és környezetismereti órákon az egészségnevelés része az önismeret, illetve a helyes életmódbeli szokások kialakítása.

Olyan iskola szeretnénk lenni, melyiknek a légköre jó, gyermekközpontú, ahol a gyermek érzi, hogy törődnek vele, ő a központ, és ahol kiteljesedhet személyisége.

Konkrét pedagógiai feladataink

A nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában:

– a mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása;

– a mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejlesztése;

– az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások alakítása;

– az érzelmi élet gazdagítása;

– az önismeret és reális önértékelés fejlesztése;

– a társas kapcsolatok igényének erősítése.

A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában:

– a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése;

– a koncentráció és relaxáció képességének alapozása;

– az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása;

– az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása;

– az önismeret alakítása, az önértékelés fejlesztése, a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttműködés értékének tudatosítása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Konkrét pedagógiai feladataink

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok alapja az együttműködés képességének alakítása, fejlesztése. Erre törekszünk a tanórákon alkalmazott különböző szervezési formák alkalmazásával (csoportmunka, kooperatív tanulás, kompetencia alapú oktatás, kísérletező órák, könyvtári foglalkozások, stb.); a konfliktusok, problémák kisebb csoportokban, osztályszinten, vagy iskolagyűlés keretében történő kezelésével; valamint iskolán kívül szervezett programjainkkal.

A nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában

– a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása;

– helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

– a kortárs kapcsolatok erősítése;

– elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása.

A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában:

– az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása;

– az erkölcsi meggyőződés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése;

– a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése;

– az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása.

A Diákönkormányzat működése

A Diákönkormányzat (Dök) munkájához kapcsolódva gondot fordítunk a gyermeki/tanulói jogok és kötelességek megismertetésére, gyakoroltatására.

A Diákönkormányzat létrehozása, működésének kialakítása tanulói jog.

Iskolánkban az 1998/99-es tanév óta működik a Dök. Tevékenységi köre kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Munkájuk szervezését, jogaik megismertetését és gyakorlását megbízott pedagógus segíti.

Képviselői demokratikusan (nyílt, vagy titkos szavazással) választott tanulók, akiket osztálytársaik tisztelnek meg bizalmukkal (osztályonként 2-2 fő).

Munkájukhoz megfelelő feltételeket biztosít az iskola igazgatója.

Általában havonta, de szükség szerint több alkalommal is tartanak megbeszéléseket.

A Diákönkormányzat jogosult eljárni az iskola valamennyi tanulójának képviseletében.

Döntési jog illeti

– saját működése, munkája szervezéséről;

– saját szervezeti és működési szabályzatának magalkotásáról;

– tisztségviselői megválasztásáról;

– a működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználásáról;

– saját tájékoztatási rendszeréről és az iskolai tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének személyéről;

– tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásáról.

Egyetértési joga van:

– az iskolai Szervezeti és működési szabályzat egyes kérdéseiben (ünnepélyek rendje, hagyományápolás, a Dök-kel történő kapcsolattartás rendje, a Dök működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a tanulói véleménynyilvánítás rendszere, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, a tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei, a tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozása);

– a szociális juttatások elveinek meghatározásában;

– az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában;

– a Házirend elfogadásában és módosításában.

Véleményezési joggal bír

– az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben;

– a tanulókat érintő valamennyi kérdésben;

– a tanulóval szemben folyó fegyelmi eljárásban;

– az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban;

– az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban;

– a tankönyvek megvásárlásának támogatásával kapcsolatban.

Hagyományos rendezvényeik, feladataik

– részvétel az iskolai gyermekbálok előkészítésében, lebonyolításában;

– gyermeknap szervezése;

– a Mikulás-napi ajándékozás előkészítése, lebonyolítása.

A Diákönkormányzat együttműködik az iskola vezetésével, a Szülői Szervezettel, az iskolát támogató alapítványokkal.

Tanulóink közül többen részt vesznek a Kispesti Ifjúsági Önkormányzat különböző bizottságainak munkájában is.

A tanulói jogviszonnyal összefüggő jog többek között az is, hogy a tanuló a választható tantárgyak, foglalkozások közül válasszon, illetőleg, hogy szervezett formában igénybe vegye a rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket.

Az iskola egészségnevelési programja

Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy

– elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen saját egészségi állapotának folyamatos nyomon követésére;

– a tanulók képesek legyenek érzékelni a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat;

– a tanulók képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.

A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Az egészségnevelés feladatai

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben

– legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani;

– fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást;

– ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit;

– legyenek képesek a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére;

– váljanak képessé az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésére;

– fordítsanak figyelmet továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására);

– nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében.

Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.(NAT 2003)

Mindezen tartalmakat fokozatosan beillesztjük az iskolai pedagógiai munkánkba.

Egészségfejlesztő programunk során erősödnie kell a személyiségfejlesztő hatásoknak, csökkennie kell az ártó tényezőknek, és el kell érni, hogy az iskola befejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.

Képesek legyenek figyelemmel kísérni:

– viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását;

– az egészségkárosító magatartásformák elkerülését;

– a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni;

– tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében;

– erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

Módszertani elemek

Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.

Tanórai foglalkozásokon:

– környezetismeret-,

– természetismeret-,

– magyar irodalom (olvasás)-,

– biológia-,

– testnevelés,

– osztályfőnöki órák keretében.

Tanórán kívüli lehetőségek:

– interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról;

– serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások;

– kortárssegítők képzése;

– problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel;

– szituációs játékok;

– részvétel a helyi egészségvédelmi programokon;

– drogprevenciós foglalkozások;

– sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, részvétel a kerületi rendezvényeken;

– az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése;

– érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása);

– környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés);

– a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése.

Az egészségügyi szolgálat szűrő vizsgálatai:

– iskolaorvosi szűrő vizsgálatok:

· magasság, súly, mell-körfogat;

· gerinc vizsgálat, tisztasági vizsgálatok;

· vérnyomásmérés minden osztályban;

· golyvaszűrés 1-5-7. osztályban;

· látás, hallás, színlátás vizsgálata 1-5-7. osztályban;

– oltások:

· DI-TE, PARIORIX 6. osztályban;

· Hepatitis elleni oltások a 8. évfolyamon;

– fogászati ellenőrzés, vizsgálat és kezelés minden osztályban, évi két alkalommal;

– tüdőszűrés a 8. évfolyamon.

Az iskolai védőnő rendszeresen tart egészségnevelő előadásokat, amelyek lehetőségeit pályázatok útján bővítik.

A mindennapos testedzés feladatai

A mindennapos testedzés lehetőségét az első-negyedik évfolyamon a heti 3 testnevelésóra, valamint az iskolaotthonos osztályokban a foglalkoztatási időbe illesztve, a 3-4. évfolyamon a napközi-otthoni foglalkozások keretében biztosítjuk.

A játékos testmozgást minden olyan napon megszervezzük, amikor nincs testnevelésóra.

A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében megtarthatunk.

Ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban szervezzük: a sportudvaron, esetenként a KAC-pályán.

A játékos, egészségfejlesztő testmozgást az osztálytanító, vagy a testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő feladatjátékok, szabályjátékok, utánzó és szerepjátékok sokrétű alkalmazásával.

Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítunk, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeretből.

A sportköri foglalkozásokat a testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.

A mindennapos testedzés feladatai:

– a harmonikus testi fejlődés biztosítása és az egészség megszilárdítása;

– játékos mozgás tevékenységgel a tanulók mozgásműveltségének gazdagítása és fejlesztése;

– a koordinációs képességek olyan szintre fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak a későbbi hatékony mozgásos cselekvés tanulására, sportolásra;

– a tanulók mozgásszükségletének kielégítése;

– a mozgásos cselekvési biztonság, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség fejlesztése;

– a sportolás eszközeivel történő hozzájárulás a tanulók életigenlő, az egészséget saját érdekükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé formálásához.

A megvalósítás órarendi kereteit a Helyi tanterv tartalmazza.

Iskolánkban kerületi gyógytestnevelési feladatot is ellátunk.

Az iskola környezeti nevelési programja

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait.

Környezeti nevelési programunk fő feladatai

– az élő természet védelme;

– természetvédelmi prevenciós tevékenységek;

– felvilágosító tevékenységek;

– takarékossági, újrahasznosítási tevékenység;

– pedagógusok továbbképzése;

– kirándulás nemzeti parkokba;

– erdei iskola szervezése.

Tanórai foglalkozás

A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A jelenleg folyó korrekciós munka során erre lehetőség is kínálkozik. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. A tantestületek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes elkülönült tantárgyak helyi tanterveiben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása.

Tanórán kívüli tevékenység

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van.

Mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire.

A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma meghatározott, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések.

Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon.

Különös feladatot jelent a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezet törődésére is nevelnünk kell őket.

Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.).

Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelés szellemiségéről, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba.

Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése.

A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából.

A környezeti nevelés témáit a Helyi tanterv tartalmazza.

Fogyasztóvédelmi program

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

– az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog;

– a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga;

– a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga;

– a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga;

– a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog;

– az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog;

– a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga;

– a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

Az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, amelynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU-s jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért a fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

– a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése;

– az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása;

– a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

– a tájékozódás képessége;

– a döntési helyzet felismerése és;

– a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

– tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

– ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

– környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

– fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

– preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései.

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások.

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák).

Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások.

Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái.

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszerboltba elkerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, a szteroidok veszélyei.

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, allergének.

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.

Történelem – EU-s fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai.

Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? Zsebpénz).

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények).

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása).

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői, és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

– Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.

– Riportkészítés az eladókkal.

– Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika.

– Egyéni és csoportos döntéshozatal.

– Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása.

– Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában.

– Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel.

– Szimulációs játék, esettanulmány.

– Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).

– Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

– R és S mondatok (kockázat jelölése) kifüggesztése az iskolában.

– E számokkal jelölt anyagok hatásai az élői szervezetre.

– Videó: Vásárolj okosan! című film.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Beilleszkedés

Ezt a tevékenységet már az iskola előtti időszakban megkezdjük. Az óvodások számára szeretnénk megkönnyíteni az iskolaválasztást. Rajzversenyt hirdetünk, 3 hónapos iskola előkészítőt, Iskolakóstolgatót, illetve bemutató órákat (nyílt napot) tartanak a leendő elsős tanítók. Az előkészítőn játékos formában ismerkednek az iskola életével és épületével. A szülők a foglalkozásokat végignézhetik, így az iskola és tanító választás egyszerűbb számukra.

Az iskolába lépés pillanatától igyekszünk figyelemmel kísérni tanulóink órán és órán kívüli munkáit. Véleményünkről, észrevételeinkről, javaslatainkról tájékoztatjuk gyermeket, szülőt, kollégákat. Ezt szolgálják az egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák, évfolyam megbeszélések.

Fontosnak tarjuk a szülői háttér megismerését és a szülőkkel való folyamatos, naprakész kapcsolattartást.

Fontos, hogy iskolánk pedagógusai felkészültek legyenek, ezért előadásokat szervezünk / pszichológus, pszichiáter, nevelésügyi szakember /, illetve a pedagógus továbbképzések támogatása során előnyben részesítjük az ilyen irányú kérelmeket.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladataink

A tanulók magatartása, tanulmányi eredményessége a családban és a társadalomban fellelhető feszültségek hatását erősen magán viseli. Nevelő-oktató munkánk szerves része a gyermek- és ifjúságvédelem. A gyermek nevelése, iskolai felügyelete, személyiségformáló hatása, a tudásszint növelése, az erkölcsi normák megismertetése, gyakoroltatása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlődjön.

Munkánk során különösen ügyelünk a gyerek mindenek felett álló érdekének hangsúlyozására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására. Kerüljük a különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés, elkülönítés, zaklatás, megalázás, megfélemlítés alkalmazását. Az előforduló esetek következményeit mások sérelme nélkül orvosoljuk.

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

Lehetőség:

– az iskola bármelyik évfolyamára felmentés a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az adott tantárgy értékelése alól;

– egyéni foglalkozások kötelező megszervezése (a megemelt egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret terhére);

– egyéni fejlesztési terv elkészítése

Valamennyi ellátatlanul maradt gyermek számára biztosítjuk az egészséges és biztonságos felügyeletet, a napközi otthoni ellátást, első és második évfolyamon iskolaotthonos oktatás kereteiben, ezzel is segítve az óvoda-iskola közötti átmenetet.

Szükség szerint kezdeményezzük, vagy véleményezzük a rászorulók anyagi támogatását (napközis térítés, tankönyvtámogatás, tábori és egyéb hozzájárulások, ösztöndíjak, stb.).

Megteremtjük a képességek szerint választható felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás lehetőségeit.

Közreműködünk a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén intézkedést kezdeményezünk a tanuló érdekében, együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal.

Folyamatosan bővítjük a beilleszkedési (magatartási) és tanulási zavarokkal küzdő gyermekekkel kapcsolatos ismereteinket, és módszertani kultúránkat.

A Sajátos Nevelési Igényű tanulók beillesztésével kapcsolatos tudnivalókat az I. sz. Melléklet tartalmazza.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A teljes személyiség, a tanulási és egyéb képességek, adottságok megismerésével teremtjük meg a tehetséggondozás, képességek kibontakoztatásának alapjait.

„ Isten minden kis tücskének

akad hely a kórusban.

Némelyik hangja mély, a másiké magas.

Megint másik hangosan ciripel

a telefondróton

és aki csak tapsolni tud,

olyan is akad.”

(Margaret Martl)

Különös figyelmet fordítunk az ének, az angol nyelv, informatika oktatáson túl különösen a tánc és képzőművészet, valamint a sport adta lehetőségek kihasználására.

A tehetség felismerése, fejlesztése, továbbirányítása minden pedagógus feladata, mert kulcskérdésnek tekintjük munkáknak ezt a részét.

Célja, feladatai

A nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában:

– a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető készségek elsajátíttatása;

– mentális képességek célirányos fejlesztése;

– az önálló tanulás és önművelés alapozása.

A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában:

– a mentális képességek céltudatos fejlesztése;

– az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása;

– a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és a nem anyanyelven folyó kapcsolattartás szerepének erősítése.

Formái

– tanórai tevékenység (differenciált foglalkoztatás, egyéni haladási ütem, választható órák, tanulószoba, stb.);

– tanórán kívüli tevékenység (felzárkóztató foglalkozás, választható órák, szakkörök, tanfolyamok, felvételi előkészítő foglalkozások, stb.).

Az egyéni képességfejlesztés helyi megoldási módjai

A tehetséggondozást és a felzárkóztatást a kötelező órákon kívüli: választható illetve kötelezően választható órákon végezzük, osztott csoportokban. Évfolyamon belül több osztályból is jöhet létre csoport.

A tehetséggondozás célja: a középiskolára előkészítés, versenyekre történő felkészítés, kísérletezés, nyelvvizsgára felkészítés, stb.

Formái:

– komplex művészeti foglalkozás – történelem, irodalom, rajz, művészettörténet, zene (nem kötelezően választható);

– sport – versenyekre való felkészítés (nem kötelezően választható), tömegsport jellegű (kötelezően választható);

– élő idegen nyelv alapfokú nyelvvizsgára felkészítés, emelt óraszámban (kötelezően választható);

– informatika – számítástechnika, könyvtár (kötelezően választható);

– matematika – feladatmegoldó;

– médiaismeret – iskolarádió, iskolaújság, fotó, videó;

– dráma – iskolai rendezvények.

Az emelt szintű énekórákat választók közül sokakat irányítunk hangszeres zenetanulás felé. Táncosaink legjobbjai a Bihari táncegyüttesben folytatják tevékenységüket. Kitartó, tehetséges sportolóinknak egyesületet keresünk.

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtunk a tanulóknak és szüleiknek a középfokú tanulmányok megkezdéséhez, a tankötelezettség optimális teljesítéséhez.

A képesség, alapkészségek fejlesztését szolgálja a 2008 szeptemberétől, 5. majd 6. évfolyamon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás. Részletes programját a II. sz. Melléklet tartalmazza.

Iskolánkban fejlesztő pedagógusok, valamint logopédusok foglalkoznak a részképesség zavaros gyermekekkel. Munkájukat a tanulók képességeit, teljesítményét figyelembe véve elkészített egyéni fejlesztési terv szerint végzik.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Nevelő-oktató munkánk során közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Általános gyermekvédelmi feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata. Elsősorban az osztályfőnökök munkája által (kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, stb.) törekszünk arra, hogy minden tanuló életkörülményeit, szociális helyzetét ismerjük, s a legkisebb változásra azonnal reagálni tudjunk.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy mikor és hol kereshető fel a problémákkal.

A Szülők iskolája beszélgetés- és előadássorozat meghirdetésével a szülők aktuális tájékoztatását, segítését, együttműködésünk erősítését célozzuk.

Iskolánk kiemelten segíti a szenvedélybetegségek megelőzését célzó programok kidolgozását, szervezését, pályázatokkal bővítjük a felhasználható anyagi eszközöket.

Speciális gyermekvédelmi feladatok

Az iskolai gyermekvédelmi munka irányítója az iskolai gyermekvédelmi felelős. Munkáját fele részben függetlenítve végzi, a kapcsolattartásra tanítás nélküli munkanapot biztosít számára az igazgató.

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy mely problémával és mikor kereshetik fel, illetve, hogy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények állnak rendelkezésükre. Mindezt (intézmény címe, telefonszáma) a tanulók és a szülők számára jól elérhető helyen írásban is közzéteszi.

A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések során megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást végez az osztályfőnökkel együttműködve. Ennek során törekszik a probléma okainak feltárására, a tanuló családjának megismerésére. Törekszik együttműködésük megnyerésére a külső segítő intézmények, szakemberek szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételéhez.

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken.

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

Kapcsolatot tart speciális szakemberekkel, együttműködő külső intézményekkel (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó, stb.), szükség esetén kezdeményezi bevonásukat.

Titoktartásra vonatkozó szabályok

1. A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa.

Ezekre az alapelvekre tekintettel a Kt. a gyermeket hatalmazza fel arra, hogy a titoktartási kötelezettség alól, a szülővel történő közlés tekintetében felmentést adjon a pedagógusnak.

Figyelembe veszi azonban a szabályozás, hogy meghatározott életkor elérése előtt a tanuló nem képes felelős és tájékozott döntésre, ezért lehetővé teszi, hogy a cselekvőképtelen – tizennegyedik életévét be nem töltött – kiskorú szülőjét a pedagógus a bizalmas információkról tájékoztassa. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül ugyanis a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, amennyiben az a konkrét tények, adatok, információk átadása nélkül és azt követően történik, hogy a pedagógus meggyőződött arról, nem hozza hátrányos helyzetbe a tanulót.

A tizennegyedik életév elérése után a tanuló megfelelő felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy alkotmányos jogát személyesen gyakorolja, tehát kell az írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy adatait közöljék.

2. Ha a gyermek, a kiskorú tanuló veszélyhelyzetbe kerül, iskola igazgatójának a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie. Ebben az esetben nincs szükség az érintett beleegyezésére, hozzájárulására.

3. Munkánk ellátása során a birtokunkba jutott információkat nem hozhatjuk másnak tudomására, nem továbbíthatjuk bárhova, csak a Ktv.-ben meghatározott személyeknek és szervezeteknek.

Ezek az információk azonban minden korlátozás nélkül továbbíthatók a szülőnek, hiszen a pedagógus kötelezettsége, hogy a szülőt az őt érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa és figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A titoktartási kötelezettség ezeknek az adatoknak a tekintetében azt jelenti, hogy a nevelőtestület tagjain kívül a szülőnek is joga van megismerni a gyermekének fejlődésével, tanulmányi eredményeivel, magatartásával és szorgalmával összefüggő információkat. A titoktartási kötelezettség azokra is kiterjed, akik részt vesznek a nevelőtestületi üléseken, de nem tagjai a nevelőtestületnek. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is.

4. Mindig az adott konkrét esetben, egyedileg bíráljuk el, fennáll-e titoktartási kötelezettségünk. (Törvénysértő és ellentétes a jogalkotói szándékkal az a gyakorlat, ha előre, a tanév egészére nyilatkoztatja az iskola a tanulókat a pedagógusok titoktartási kötelezettsége teljes körű feloldása alól, és a nyilatkozatot a szülővel aláíratja. Az ilyen nyilatkozat érvénytelen.)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Ha a tanuló az első-harmadik évfolyam végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor "felzárkóztatásra szorul" minősítést kap, vagy a felsőbb évfolyamokon képességei alatt szerepel, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét. Feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot teszünk az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

A lehetséges okok között szerepelhet:

– a tanuló hátrányos helyzete;

– beilleszkedési, tanulási nehézségek, magatartási rendellenesség;

– sajátos nevelési igény;

– gyermekvédelmi problémák.

A felzárkóztatás célja a tantervi minimum elsajátíttatása.

Formája: tanórai differenciált foglalkoztatás,

tanórán kívüli lehetőségek,

egyéni haladási ütem kidolgozása

nem szakrendszerű oktatás.

A felzárkóztatásra elsősorban a Közoktatási Törvény 52. § (11) /c pontja alapján az egyéni foglalkoztatásra fordítható órákat használjuk. Nevezett órák számának változása egy tanulócsoportra vonatkozóan:

2008.09.	2009.09.	2010.09.
10%	11%	12%
17,75	19,52	21,3

Az esélyegyenlőség megteremtésével összefüggő feladatok ellátásának személyi feltételei:

– fejlesztőpedagógus,

– gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

– iskolai védőnő

– osztályfőnökök

– utazó gyógypedagógusok.

A technikai létszámhoz egyet hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A technikai létszám terhére – a működést biztosító létszám mellett – az intézményvezető döntése alapján speciális képesítéssel rendelkező pedagógusokat, pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat lehet felvenni: pl.: logopédust, pszichológust stb.

Iskolánkban fejlesztő pedagógusok és logopédusok segítik a fenti tevékenységet.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az esélyegyenlőség biztosításának egyik hatékony lehetősége a szociális különbségekből adódó hátrányok mérséklése. Iskolánkban jelentős az aránya a többgyermekes és az alacsony jövedelmű családoknak, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek.

A családok szociális hátrányainak csökkentésére iskolai szinten fokozott figyelmet fordítunk.

A szociális hátrányok feltárása, jelzése minden pedagógus, különösen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata.

Lehetőségei:

– megfigyelés a mindennapokban (felszerelés, öltözék, térítéses szabadidős programokon való részvétel, stb.);

– családlátogatás;

– szülők jelzései, beszélgetések;

– a normatív és helyi támogatások igényléséhez szükséges felmérés, valamint az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatok, igazolások, határozatok bemutatása.

Saját hatáskörben döntünk a tankönyvtámogatás differenciált felosztásáról és a napközis térítés – lehetőség szerinti – csökkentéséről.

A fenti döntéseket az osztályfőnökök tapasztalatait, jelzéseit figyelembe véve, a szülők kérése, vagy javaslata alapján, a gyermekvédelmi felelőssel egyetértésben az igazgató hozza.

A felhasználható keretet a költségvetési törvény, illetve helyi önkormányzati határozat biztosítja.

Indokolt esetben kezdeményezzük, kérésre véleményünkkel támogatjuk a Szociális Irodánál rendkívüli, vagy rendszeres gyermeknevelési támogatás juttatását.

Esetenként kezdeményezzük az iskolánk segítésére alapított alapítványok kuratóriumánál eseti támogatás odaítélését: kirándulás, vagy tábori költségek csökkentése érdekében.

Figyelemmel kísérjük a meghirdetett ösztöndíj lehetőségeket, felhívjuk rá az érintettek figyelmét is, segítjük pályázásukat.

Tankönyvtámogatás

Iskolánkban a tankönyvtámogatást alapvetően két szempont befolyásolja:

– törvényi szabályozás – a törvény előírásának megfelelően novemberben felmérjük azon tanulóink körét, akik élhetnek a törvény adta kedvezménnyel (szülői nyilatkozatok, igazolások);

– egyéb szempontok alapján elbírálható kedvezmények – feltérképezzük azokat, akik kívül esnek a törvényi szabályozás hatályán, de anyagi vagy szociális helyzetük alapján, rászorulnak a tankönyvtámogatásra (SZMSZ).

A tankönyvrendelés során lehetőség szerint biztosítjuk az alsó és felső évfolyamokon is a folytonosságot.

Alapelvünk, hogy két hasonló tankönyvcsaládnál az kedvezőbb árkategóriát válasszuk.

Támogatjuk az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvek használatát, de mivel többnyire munkatankönyvekről van szó, így ezt sok esetben nehéz megvalósítani.

Étkezési támogatás

– normatív támogatás;

– a kerületi önkormányzat költségvetési határozatában elfogadott támogatási keret helyi elosztása (elosztásának alapelveit az SZMSZ tartalmazza).

Mindkét esetben szükséges a szülők nyilatkozata, illetve igazolás, határozat benyújtása.

Ruházat, felszerelés

Iskolánkban nincs egyenruha.

A testnevelés órákra nincsen színben, formában, vagy márkájában meghatározott felszerelés. Egyetlen kikötés, hogy sportolásra alkalmas, kizárólag a testnevelés foglalkozásokon használt felszerelésben dolgozzanak.

A különböző tantárgyi felszereléseknél törekszünk a célszerűségnek megfelelő legegyszerűbb eszközök használatára. Természetesen minden tantárgynak megvan a maga sajátossága, a mindenkori szaktanár döntési jogköre a tananyag elsajátításához szükséges eszközök meghatározása. Felesleges tárgyakat, eszközöket nem kérünk a tanulóktól, azt viszont elvárjuk, hogy az alapvető eszközöket a szülők megvásárolják gyermekeik részére. A szükséges eszközök jegyzékét az első osztályba beíratott tanulók szülei a júniusi szülői értekezleten, a magasabb évfolyamba járók az utolsó szülői értekezleten, illetve a tanévzáró ünnepélyt követő bizonyítványosztáskor kapják meg.

Szabadidős tevékenység

Különösen fontos az anyagi terhek csökkentése a szabadidős programok szervezése kapcsán. Ez az, amire az érintett családok a mindennapokban a legkevesebbet fordíthatnak. Az alapítvány esetenkénti támogatásával, pályázatok útján bővítjük lehetőségeinket:

– erdei iskola;

– táborok;

– színház-, mozi-, múzeumlátogatások;

– élményprogramok szervezése az iskolában.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések körét jogszabály határozza meg.

Az iskolánkban hiányzó, beszerzésre tervezett eszközök és felszerelések jegyzékét, költségigényét a III. sz. Melléklet tartalmazza.

Beszerzésüket

– a fenntartó által, költségvetésben biztosított keretből;

– pályázatokon nyert forrásokból fedezzük.

A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Nevelő-oktató munkánk céljainak elérése megvalósíthatatlan az iskolahasználók – szülők, tanulók, pedagógusok és egyéb munkatársak – szoros együttműködése nélkül. A partnerek igényeinek és elégedettségének vissza-visszatérő mérése, értékelése és az intézkedési tervek ismétlődő megfogalmazása, végrehajtása , az Intézményi minőség- irányítási program folyamatos működtetése, kiemelt feladatunk.

A szülők azután is fontosak, miután beíratták gyermeküket az iskolába. Ők a legfontosabb partnerek, akik megbíznak bennünk, és ezzel a bizalommal nem élhetünk vissza.

Az elnyert bizalmat viszonozzuk azzal, hogy a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyéről, kapcsolatainak jellemzőiről. Megerősítjük őket abban, hogy jól döntöttek, amikor iskolánkat választották, hogy mindent megteszünk azért, hogy gyermekük önmegvalósítása sikeres legyen.

Munkánk céljai (folyamat- és eredménycélok) a diákokért, a diákokról és a diákoknak szólnak. A célok, amelyeknek megfogalmazásába és elérésébe is bevonjuk az iskola közvetlen és közvetett partnereit.

A szülők és a tanulók kulcsfontosságú résztvevői PR munkánknak: „hírvivők”. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjék meg az iskola céljait, feladatait és eredményeit, amelyekről tájékoztathatják környezetüket. Ezzel gazdagítják az iskolánkról alkotott képet, erősítik iskolánk hírnevét, és biztosítják jövőjét: a legjobb reklám az elégedett tanuló és a vele azonosan érző szülő.

A lehetséges tanulókat és szülőket mindig készségesen és korrekt tartalommal tájékoztatjuk és kalauzoljuk az iskolában.

Együttműködésünk másik oldala ugyanakkor, hogy munkakörünkben és személyünkben is elvárjuk a tanulóktól és szüleiktől a megfelelő megbecsülést, támogatást:

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

A Közoktatási törvény a megváltozott körülményekhez igazodva kiegészítette, módosította a szülők, a tanulók és a pedagógusok jogait és kötelezettségeit.

Ennek három lényegesebb eleme:

– szabad iskolaválasztás;

– az önszerveződés joga;

– a szülő tájékoztatásához való joga.

A szülők részéről a nevelőmunka segítéseként az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

– rendszeres kapcsolattartás (szülői értekezletek, fogadó órák);

– aktív részvételt az iskolai rendezvényeken;

– ötletnyújtást az előadások témáihoz;

– őszinte véleménynyilvánítás;

– együttműködő magatartás;

– nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása:

· akár szülői jelzésre;

· akár pedagógusok által az iskolában érzékelt problémák alapján;

– a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése;

– érdeklődő-segítő hozzáállás.

Az iskola a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja

Tájékoztatás

~ a tanév végén a következő tanévben szükséges tankönyvekről, segédletekről, felszerelésekről.

~ a tanév rendjéről, programjáról, a felkészüléshez nyújtott segítség lehetőségeiről, a szabadon választható órákon való részvétel feltételeiről.

~ Ezt a tájékoztatót a szülők a tanév elején megkapják. A tanévi tájékoztatóba belekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és a pedagógusok döntenek a tanév indításakor.

~ a tanuló előmeneteléről.

A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel azonos időben, a naplóban és az ellenőrzőben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is (telefon, hivatalos levél, családlátogatás, SMS szolgáltatás, e-mail, levelezés) gondoskodhat a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről.

~ a magatartásáról.

~ a középiskola választásához szükséges eljárásokról, lehetőségekről.

Az iskola Pedagógiai programját a könyvtárban és az iskola honlapján olvashatják.

Értesítés:

– az előre tervezett szülői értekezletről;

– a fogadóórákról;

– rendkívüli szülői értekezletekről;

– szülői fórumról;

– egyéni konzultációs lehetőségekről;

– kulturális és szakmai rendezvényekről.

Nyitott foglalkozásaink:

– nyílt napok;

– iskolakóstolgató foglalkozások;

– részvétel a pótvizsgán;

– részvétel a szakkörökön;

– szabadidős rendezvényeinken (farsang, Ady-hét, szüreti bál, Luca nap, stb.).

A szülői ház és az iskola együttműködésének további lehetőségei:

– összevont szülői értekezlet (pl.: közös értelmezés a szülők és az iskola jogairól, kötelezettségéről);

– osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve (pl.: családi kirándulás);

– közös sport programok (pl.: családi sportnap);

– szülői munkahelyeken üzemlátogatás;

– családi játékos vetélkedők;

– közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével (pl.: alapítványi bál).

A kapcsolattartás formái

1. Szülői Szervezet (SzüSze)

A Szülői Szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, ill. az intézmény egészét érintő ügyekben. Képviselője számára biztosítjuk a lehetőséget, hogy azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyeken bármely, a Szülői Szervezetet vagy szülőket érintő kérdésben döntés születik, a Szülői Szervezet képviselője részt vehessen, és véleményt mondhasson.

A Szülői Szervezet szintjei:

Az egyes osztályok szülői szervezetének megalakulása szeptemberben szülői értekezleten történik. Tagjai az osztály tanulóinak szülei, az iskolai szintű szervezetben a vezető és helyettese képviseli valamennyiüket.

Az iskolai szintű szülői szervezet tagjai az egyes osztályok szülői szervezetének választott vezetői, elnökét az osztályok szülői szervezetének képviselői választják meg maguk közül.

Az osztály szülői szervezete szülői értekezleteken, az iskolai szülői szervezet saját munkaterve szerint, de legalább évi két alkalommal (első félév és második félév) tart megbeszélést.

2. Fogadóórák

Havonta egyszer (kivétel, ha akkor szülői értekezletet szervezünk), az éves munkatervben rögzített rend szerint tartjuk. Ettől eltérő időpontban is szívesen állunk a szülők rendelkezésére külön időpont-egyeztetés után.

Ez a forma a gyermek egyéni képességeit, tanulmányi munkáját értékeli, tehát egyénre szabott, csak a pedagógus és szülő cserél információt.

3. Szülői értekezlet

Évente háromszor: szeptemberben, február elején és májusban tartjuk. Pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük, a tanév elején előre ismertté tesszük. Ez a forma az osztály tanulóinak egészét érintő kérdésekkel foglalkozik. Célunk az, hogy minél többen vegyenek részt ezeken az értekezleteken, mert itt adunk tájékoztatást hosszú távú és közelebbi céljainkról, feladatainkról, az éves programról, az elért eredményekről. Mód van a közösséget érintő kérdések megbeszélésére, vélemények ütköztetésére, közös cselekvési program kialakítására, közös döntések meghozatalára.

iskolatitkár	2 fő
gondnok	1 fő
karbantartó	2 fő
konyhai dolgozó	4 fő
takarító	8 fő

Terület	Tartalom	Módszer	Megvalósító	Idő/gyakoriság
Személyi higiénia	Étkezési szokások, tisztálkodás, wc használat	Szoktatás, napi gyakorlat	Tanító, napközis nevelő, tanárok, védőnő	1-4. évfolyamon naponta, 1-8. évfolyamon adott helyzetben
Egészséges életmód	Napi testmozgás, egészséges táplálkozás, testünk-kel kapcsolatos ismeretek	Beszélgetések, minden-napos testnevelés, versenyek, vita, meggyőzés, főzési technikák megtanítása	Osztályfőnökök, testnevelő tanár, tanítók, életvitel tanár, biológia tanár	Tanórán, egészségnapon, versenyeken, erdei iskolában
Szexuális kultúra, családi életre nevelés	AIDS megelőzés, biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek elkerülése, védekezés, felelős maga-tartás	Felvilágosítás, előadás, filmvetítés, beszélgetés, vita	Biológia tanár, osztály-főnök, védőnő, orvos	5-8. évfolyamon osztályfőnöki- és biológia órákon, egészségnapon
Drog prevenció	Drog fogalma, hatásai, függőségre vezető szokások elkerülése, örömet okozó, sikert hozó elfoglaltságok kínálása (sport, művészetek, stb.)	DADA program, „Mondj nemet!” program, előadások, viták, beszélgetések	Osztályfőnök, külső szakember, orvos, rendőr, színészek, védőnő	Osztályfőnöki órák, egészségnap, tanórán kívüli foglalkozásokon
Balesetek megelőzése, bűnmegelőzés	Különbségek csínyek és szabálysértések között, felelős magatartás, körültekintő, óvatos közlekedés, eszköz használat	DADA, beszélgetések, előadások	Rendőr, osztályfőnökök, életvitel-, technika-, kémia-, testnevelő tanár, tanítók, napközisek, védőnő	Szakórák, osztályfőnöki órák
Lelki egészség, harmonikus életvitel, emberi kapcsolatok ápolása	Önismeret, konfliktus kezelés, személyiség fejlesztés	Szerepjátékok, vita, beszélgetés	Osztályfőnök, tanárok, tanítók, pszichológus, védőnő	Osztályfőnöki órák, (évi 10 alkalom)
Környezettudatos magatartás	Mit tehetünk követlen kör-nyezetünk védelmében, szépítésében?	Hulladékgyűjtés, Madarak és fák napja, Víz napja, Föld napja	Osztályfőnök, biológia tanár, DÖK vezető	Folyamatosan, papírgyűjtés évi két alkalommal

HELYI TANTERV (Folytatás)

HELYI TANTERV
(Folytatás)