Helyi Tanterv

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

A különböző tantervek bevezetési ütemezése

 

Az NAT módosítása az oktatásban fokozatosan: a 2008/2009. tanévtől az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben, a nem szakrendszerű oktatás bevezetése a 2008/2009. tanévben az ötödik, a következő évben az ötödik és hatodik évfolyamon történik.

 

Tanév

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2008/2009

NAT mód

 

KETA A+K

KETA A+K

KETA

A+K

KETA

A+K

+ N Sz

KETA

A+K

KETA

A+K

KETA A+K

2009/2010

NAT mód

 

NAT mód

 

KETA A+K

KETA A+K

KETA A+K

+ N Sz

KETA +K

+ N Sz

KETA A+K

KETA A+K

2010/2011

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

KETA A+K

KETA A+K

+ N Sz

KETA A+K

+ N Sz

KETA A+K

KETA A+K

2011/2012

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

KETA A+K

+ N Sz

KETA A+K

+ N Sz

KETA A+K

KETA A+K

2012/2013

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

+ N Sz

KETA A+K

 + N Sz

KETA A+K

KETA A+K

2013/2014

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

+ N Sz

NAT mód

+ N Sz

KETA A+K

KETA A+K

2014/2015

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

+ N Sz

NAT mód

+ N Sz

NAT mód

 

KETA A+K

2015/2016

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

 

NAT mód

+ N Sz

NAT mód

+ N Sz

NAT mód

 

NAT mód

 

 

Jelmagyarázat

KETA  A+K – Kerettanterv  Ady és Kertvárosi korábbi elfogadott tanterve szerint

NAT mód – NAT a 2007. évben bevezetett módosításokkal

N Sz – Nem szakrendszerű oktatás

 

Iskolánkban a 2007-ben elfogadott Pedagógiai program Tantárgyi szerkezete a 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A kimenő osztályok a korábbi (Ady Endre Általános Iskola és Kertvárosi Általános Iskola) által elfogadott tantervek, óraszámok szerint haladnak.

A korábbi óraterveket a  4. sz. Melléklet tartalmazza.

 

Választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai

 

Óraszámok a helyi tantervhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évf.

Osztály

10-30 %

Választható tantárgy

Csoportbontás tárgyai

9%

Egyéb

Összes

a

b

Tantárgy

Óraszám

Tantárgy

Óraszám

sportkör,

szakkör

óra

I.

1.a

2

 

A-I

2

A/I

2

1,8

 

6

1.b

 

2

Ének-A

2

 A

1

1,8

 

4

II.

2.a

2

 

A-I

2

A/I

2

1,8

 

6

2.b

 

2

Ének-A

2

A 

 1 

1,8

 

4

III.

3.a

2

 

A-I

2

A/I

2

1,8

 

6

3.b

 

2

Ének-A

2

A 

1

1,8

 

4

IV.

4.a

2,25

 

A-I

2

A/I

5

2

 

9

4.b

 

2,25

Ének-A

2

A 

3

2

 

4

V.

5.a

5,6

 

A-I

2

A/I

5

2

 

9

5.b

 

5,6

Ének-A

2

A 

3

2

 

4

VI.

6.a

5,6

 

A-I

3

A/I

6

2

 

11

6.b

 

5,6

Ének-A

2

A 

3

2

 

4

VII.

7.a

7,5

 

A-I

3

A/I

6

2,25

 

11

7.b

 

7,5

Ének-A

2

A 

3

2,25

 

4

VIII.

8.a

7,5

 

A-I

3

A/I

6

2,25

 

11

8.b

 

7,5

Ének-A

2

A 

 3 

2,25

 

4

Intézményi

34,5

34,5

 

35

 

52

32

14

101 

összesen

Felhaszn.

69

 

 

101

 

 

ÖSSZESEN

10-30 % és 9 % összesen

101

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a osztályok csoportbontással szervezik a választható órákat. Megfelelő számú jelentkező esetén mindkét csoport számára biztosítjuk a választható tantárgyakat. ellenkező esetben csak a jobb képességűek számára. Választható tárgyak: angol és informatika. Az angol nyelv oktatása 1-3 évfolyamon 1-1 választható órában, 4-8 évfolyamon emelt szinten, az alapóraszám (3)  2 órával megemelt óráiban, összesen  heti 5 órában történik.

Az informatika oktatása 1-1 választható órában folyik, a 7. és 8. évfolyamon ez az alapóraszámon (1) felül értendő.

 

Az angol nyelv oktatását csoportbontással biztosítjuk. A csoportok közötti átjárásról adott félév zárását követően, megfelelő eredményű szintfelmérő teljesítését követően dönt az igazgató.

 

4. évfolyamtól az emelt szintű angolt kerületi szinten hozzáférhetővé tesszük.

 

 

 

 

 

Az Ady Endre Általános Iskola tantárgyi rendszere és óraszámai

 

Alsó tagozat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tantárgy/évfolyam

1. a

1. b

2. a

2. b

3. a

3. b

4. a

4. b

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál

köt.

vál

köt.

vál

köt.

vál

köt.

vál

Magyar nyelv és irodalom

7,5

 

7,5

 

7,5

 

7,5

 

7,5

 

7,5

 

7,5

 

7

0,5

Matematika

5

 

4

 

5

 

4

 

4,5

 

4

 

3,5

 

3,5

0,5

Angol nyelv

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

3

1

3

 

Környezetismeret

1

 

1

 

1

 

1

 

1,5

 

1,5

 

2

 

2

 

Ének-zene

1

 

2

1

1

 

2

1

1

 

2

1

1

 

2

1

Rajz

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1

 

1,5

 

1

 

Technika és életvitel

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés és sport, néptánc

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

Informatika

 

1

 

 

 

1

 

 

 

1

 

 

 

1

 

 

Kötelező és választható óraszám

20

2

20

2

20

2

20

2

20

2

20

2

22,5

2

22,5

2

 

Az első és második évfolyamon a tanítás iskolaotthonos szervezési formában történik.

 

 

 

Az Ady Endre Általános Iskola tantárgyi rendszere és óraszámai

 

 

 

 

Felső tagozat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tantárgy/évfolyam

5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

8. a

8. b

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

köt.

vál.

Magyar nyelv és irodalom

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

Történelem és állampolgári ismeretek

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Angol nyelv

3

1

3

 

3

2

3

 

3

2

3

 

3

2

3

 

Matematika

4

 

4

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

3

 

Informatika

 

1

 

 

 

1

 

 

0,5

1

0,5

 

0,5

1

0,5

 

Természetismeret

2

 

2

 

2

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizika

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

Biológia és egészségtan

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

Kémia

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz

 

 

 

 

 

 

 

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

1,5

 

Ének-zene

1

 

1

2

1

 

1

2

1

 

1

2

1

 

1

2

Rajz

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Technika és életvitel

1

 

1

 

1

 

1

 

0,5

 

0,5

 

1

 

1

 

Testnevelés és sport

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

2,5

 

Osztályfőnöki

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

0,5

 

0,5

 

Tantervi modulok:

Tánc és dráma

0,5

 

0,5

 

0,5

 

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hon- és népismeret

0,5

 

0,5

 

0,5

 

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Informatika

 

 

 

 

0,5

 

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ember és társadalomismeret, etika

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

0,5

 

 

 

 

 

 

 

Mozgókép és médiaismeret

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,5

 

0,5

 

 

 

Egészségtan

 

 

 

 

0,5

 

0,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelező óraszám a törvény alapján

22,5

2

22,5

2

22,5

3

22,5

2

25

3

25

2

25

3

25

2

Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:

–        hon- és népismeret 5-6. évfolyamon a történelem

–        tánc és dráma 5-6. évfolyamon a magyar

–        az Egészségtan a 6. évfolyamon a természetismeret;

–        az Ember és társadalomismeret, etika modul a 7. évfolyamon a történelem;

–        a Mozgókép és médiaismeret a 8. évfolyamon a rajz.

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet, igény szerint a német nyelvet tanulják.

A nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-3. évfolyamon az Angol nyelv, és az Informatika, valamint az ének-zene tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.

A felső tagozat választható óráit a tantárgyi táblázat tartalmazza.

Az egyéni foglalkozások órakerete

 

Az egyéni foglalkoztatásra csoportonként fordítható órák számának változása iskolánkban:

2008/2009.      10%

2009/2010.      11%

2010/2011.      12%

A mindennapos testnevelés beillesztése a tanrendbe

 

Az iskolaotthonos osztályokban

 

ÓRA

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

1.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

2.

tanóra

tanóra

tanóra

tanóra

tanóra

3.

tanóra

tanóra

tanóra

tanóra

tanóra

4.

tanóra

tanóra

testnevelés

tanóra

testnevelés

5.

ebéd

ebéd

ebéd

ebéd

ebéd

6.

napközi

napközi

napközi

napközi

napközi

7.

testnevelés

tanóra

tanóra

tanóra

tanóra

8.

önálló m.

minden. t.

önálló m.

minden. t.

önálló m.

9.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

önálló m.

 

3-4. évfolyamon

 

A napközi otthonos foglalkozások keretében, a testnevelésórákban nem érintett napokon szervezzük.

A felső tagozatosok számára sportköri foglalkozásokat kínálunk, a délutáni órákban.

A tanterv választás szempontjai

 

A tantervek kiválasztása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe

–        a törvényi háttér (oktatási törvény, NAT, kerettantervi rendelet);

–        iskolánk cél- és feladatrendszere (a fenntartó és partnereink elvárásai, jelenlegi elégedettsége beépítésével);

–        tárgyi feltételeink, anyagi adottságaink;

–        személyi feltételeink;

–        környezeti adottságaink, az abból következő lehetőségek.

 

A választott tantervek forrásai

 

Iskolánkban az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervek adaptációja alapján dolgozunk. Ez alól kivétel az angol nyelv (1-2. évfolyam MODINFO, 3-8 évfolyam MOZAIK) és az informatika (MOZAIK).

 

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

–        az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az adott tárgyat tanító tanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján;

–        egy adott tanulócsoport tanulmányainak évei alatt – ha ilyen van – lehetőség szerint egyazon tankönyvcsalád egymásra épülő tagjait használja;

–        a választás során szempont a külalakjában vonzó, esztétikus, a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó megjelenés;

–        elvárás, hogy fokozatosan fejlessze a tanulók értelmi képességeit, gondolkodását, adjon lehetőséget a differenciált haladásra;

–        a tankönyvet, munkafüzetet feladatlap egészítse ki, amely a megerősítést, sokoldalú gyakorlást, önálló munkáltatást, lehetőség szerint az ellenőrzést szolgálja;

–        megfelelő tanári kézikönyv egészítse ki;

–        legyen tartós, ugyanakkor árban megfelelő.

 

A kötelezően előírt taneszközökről a megelőző tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

 

Iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, pályázatokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Iskolába lépés

 

Az első évfolyamra való beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget tanúsító igazolást. Az ének- zene osztályba való felvétel előtt a szaktanárok meghallgatást tartanak.

1-3. évfolyam

 

A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az egyes tantárgyi követelmények tartalmazzák.

 

–        Az intézmény vezetője az első évfolyamon a tanulót – szakértői vélemény alapján – mentesítheti az osztályozás, értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be.
Az előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

–        Az előkészítő évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhető.

–        A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak akkor utasítható évismétlésre, ha az előírt követelményeket mulasztásai miatt (250 óra) nem tudta teljesíteni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv és a számítástechnika tanulásának első évében is. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolánk a következők szerint teljesíti a Ktv. 70. § (3) bekezdésében foglalt felzárkóztatási kötelezettségeit:

–        a szülő bevonása: tájékoztatás szóban családlátogatás, fogadó óra, vagy előre egyeztetett megbeszélés alkalmával, szükség szerint, de legalább negyedévenként írásban;

–        a részletes értékelés formái: a tantárgyankénti értékelő táblázatok, egyénre szabott elemzés, illetve az írásbeli munkák javítása;

–        lehetőségek a problémák feltárására:

·        a problémák és igények összegyűjtése;

·        a terhelés vizsgálata (óraszámok, követelmények, otthoni munka);

·        tanulói teljesítmények vizsgálata (tudás, képesség, attitűd), valamint az, hogy önmagához, osztálytársaihoz, a kerületi átlaghoz képest hogyan teljesít;

·        a hozzáadott érték vizsgálata (a kompetencia-mérés és teljesítmény mérés eredményeinek összehasonlítása);

·        a szülői elvárások és szülői támogatás tisztázása;

·        szükség szerint szakszolgálat véleményének kérése;

–        javaslat a megszüntetésre:

·        tanórai differenciálás (egyéni haladási ütem kidolgozása, különböző tanulásszervezési módok alkalmazása a jobb hatékonyság érdekében);

·        tanórán kívüli lehetőségek (felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, tanulási eszközök változtatása, bővítése);

·        egységes és következetes eljárások kialakítása a szülőkkel együttműködve;

·        szükség szerint a szakszolgálat segítségének igénylése.

 

Ha a tanuló nem tudja teljesíteni az első-negyedik évfolyamon a követelményeket az iskolán belül az alábbi lehetőségek adódnak:

 

 

Továbbhaladás

Évismétlés

Évfolyam

Csúsztatott iskolakezdés (6-8 éves korig)

 

 

Első

 

Előkészítő évfolyam (6-7 éves korig, egyszer)

Egyéni tovább- haladás* (legfeljebb a 4. év végéig)

Fejlesztésre szorul

 

Szülő kérésére

Hiányzás miatt

 

Második

 

 

Mentesítés egyes tantárgyak értékelése alól

Fejlesztésre szorul

 

Szülő kérésére

Hiányzás miatt

 

Harmadik

 

 

Mentesítés egyes tantárgyak értékelése alól

Fejlesztésre szorul

 

Szülő kérésére

Hiányzás miatt

 

Negyedik

 

 

Mentesítés egyes tantárgyak értékelése alól

Fejlesztésre szorul

Ha nem teljesítette a követelmé-nyeket

Szülő kérésére

Hiányzás miatt

 

–        Egyéni továbbhaladás esetén – szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

–        A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ez esetben egyéni foglalkozást kell szervezni a részére.

–        Az első-negyedik évfolyamra vonatkozóan a módosított jogszabály általában is előírja: ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

 

 A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.

 

Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi. (Magasabb évfolyamokon is biztosítani kell a heti két óra egyéni foglalkozást, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.)

 

4-8. évfolyam

 

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

 

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

 

Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

 

Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén három vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület dönthet a pótvizsga lehetőségéről, illetve a tanév megismétléséről.

 

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

 

–        az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

–        az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

–        egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

–        magántanuló volt.

 

A felzárkóztatási lehetőségekről szükség szerint tájékoztatjuk a szülőket.

A felzárkóztatási program tartalmazza

–        a feltárt hiányosságokat, fejlesztésre szoruló képességeket, készségeket;

–        a felzárkóztatás tanórai és tanórán kívüli formáit, módszereit;

–        a beszámoltatás ütemezését és formáit;

–        a továbbhaladás követelményeit.

 

A felzárkóztatás hatékonyságát a felzárkóztatási programban jelölt szakaszokhoz kapcsolódóan, a tanuló önmaga, illetve társai és a kerületi átlagokhoz mért teljesítménye összehasonlításával ellenőrizzük.

 

Az eredményes felkészüléshez biztosított intézményi lehetőségek:

–        hosszabb felkészülési időt biztosítunk a javító vagy osztályozó vizsgán;

–        az írásbeli beszámolón segédeszköz (számológép, számítógép, stb.) használatát engedélyezzük;

–     lehetővé tesszük az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, stb.

 

A kudarcok csökkentése érdekében törekszünk a lehetséges okok feltárására.

Az illetékes pedagógus a gyermekvédelmi megbízottal együttműködve készíti el az intézkedési tervet a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezők megszüntetésére (okok feltárása, célok meghatározása, feladatok, felelősök, elvárt eredmény, ellenőrzés).

 

Lehetséges okok

 

–        a tanuló hátrányos helyzete;
(Hátrányos helyzetű tanuló esetén a magántanulói kérelem vonatkozásában az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.)

–        beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd;

–        sajátos nevelési igényű;

–        gyermekvédelmi problémák.

 

A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét.

 

Hátrányos helyzetű tanuló magántanulói kérelmének esetén az iskola igazgatója nem dönthet egyedül, a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

 

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

 

Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola. Profilunk az első évfolyamtól választható ének-zene, illetve  angol nyelv és számítástechnika.

 

Iskolánk a – fenntartó által meghatározott – beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Felvétel első évfolyamra

 

A tankötelezettség kezdetét a közoktatásról szóló törvény részletesen szabályozza, az óvoda (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság) véleménye alapján az igazgató az alábbiak szerint dönthet a tankötelezettség kezdetéről:

 

 

Óvodai nevelés szakasza (vége)

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza (kezdete)

Aktuális évben

I.1. – V.31.

V.31. – VIII.31.

VIII.31. – XII.31.

6 éves

ekkor tölti be a 6. életévét

Szülői kérésre korábban kezd

6-7 éves

ekkor tölti be a 7. életévét

ekkor tölti be a 7. életévét

 

8 éves

 

 

 

 

 

 

ekkor tölti be a 8. életévét [Kt. 24.§ (5)] szerint

 

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni:

–        a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

–        a szülő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);

–        a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvélemény eredeti példányát (ha a gyermek óvodás volt);

–        a Nevelési Tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, illetve ha az óvoda a vizsgálatot javasolta);

–        szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

 

Felvétel második-nyolcadik évfolyamra

 

A második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:

–        a tanuló születési anyakönyvi kivonatát;

–        a szülő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);

–        az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt (tanév közben a tanuló szülői tájékoztató füzetét);

–        az előző iskola által kiadott Értesítés iskolaváltoztatásról című nyomtatványt.

 

A második-nyolcadik évfolyamra jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát lehet tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból (kivéve az idegen nyelv) a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

Beiskolázási körzeten kívül lakó tanulók felvétele

 

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

 

Ha a körzeten kívül lakó tanuló

–        az 1-4. évfolyamra jelentkezik,

–        az 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van,

–        magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű

az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Az osztályba, csoportba sorolás rendje

 

 

Csoportbontást biztosítunk az angol nyelv és a számítástechnika, valamint a technika tantárgyak esetében. A csoportba osztás szempontja minden esetben a szülő kérése, illetve a választott tantárgyak tanulásában elért eredmény. A csoporthoz tartozást csak indokolt esetben, az igazgató előzetes egyetértésével lehet változtatni.

 

Tanórán kívüli tevékenységre (szakkörök, tanfolyamok) valamennyi, arra jelentkező tanuló számára biztosítjuk a lehetőséget. A felvételről a szakkör-, vagy tanfolyamvezető dönt, kikérve az osztályfőnök véleményét. Kizáró ok a nem megfelelő tanulmányi eredmény lehet.

 

Tehetséggondozó foglalkoztatásban a jelentkező tanulók közül a szaktanár által javasoltak vehetnek részt.

 

Felzárkóztató foglalkoztatásra (korrepetálás, tanulószoba) a szaktanár kijelölésével kerülnek csoportba a tanulók.

 

Tanulói jogviszony megszűnése

 

A tanulói jogviszony megszüntetése az oktatási törvényben szabályozott módon történhet:

–        az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a szülő döntésének megfelelően, vagy szakértői bizottság határozatával másik iskola átvette;

–        az iskolai tanulmányok befejezése évében, az utolsó évfolyam bizonyítványa kiállításának napján;

–        a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi időszakának utolsó napján;

–        ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal: áthelyezés másik iskolába, vagy kizárás az iskolából fokozattal.

 

Az iskola élet- és munkarendje

Napirend

 

Iskolánk 06.00 és 20.00 óra között tart nyitva, az igazgató engedélyével meghosszabbítható.

A tanítási órák 8.00 és 16.00 óra között, az oktatási törvényben meghatározott óraszámokkal, a tantárgyi és tanóra rendszerünkben meghatározott időbeosztással folynak.

 

Igény szerint reggel 06.00 órától a tanítás kezdetéig, illetve 16.00 óra után (legfeljebb 18.00 óráig) napközi ügyeletet biztosítunk. Az igényt írásban kell benyújtani.

 

1. és 2. évfolyamon a tanulócsoportok iskolaotthonos formában működnek. 3. évfolyamtól napközi otthoni, 7. évfolyamtól tanulószobai ellátást szervezünk.

 

Reggelit az iskolaotthonos csoportokban 07.45 órától, napközisek számára az első szünetben kínálunk. (Ettől eltérni indokolt esetben, a pedagógus, vagy igazgató engedélyével lehet.)

Az ebédeltetés a napközis csoportokkal (csak ebédet igénylők számára egyénileg), 11.30-tól 14.30 óráig történik, felnőtt felügyelettel.

Az uzsonnát ebéd után, higiénikus csomagolásban megkapják a csoportok, a fogyasztásra a csoport időbeosztása szerint kerül sor.

14.30-tól 15.30 óráig szigorú tanulási idő van a napközis tanulók számára.

 

Szakköri, egyéni foglalkozások, tanfolyamok a délutáni órákban, előre meghatározott rendben és időegyeztetéssel folynak. A napközis tanulók napirendjének meghatározása és a különböző foglalkozásokon résztvevők nyilvántartása, megjelenésük biztosítása a napközi-vezető feladata és felelőssége.

Heti rend

 

Az órarend ciklusos (kétheti) beosztással készül (páros és páratlan hét). Elkészítésekor törekedni kell arra, hogy a hét megfelelő napjaira lehetőleg ugyanannyi óra kerüljön, hogy az egyéb elfoglaltságok heti rendszerben is tervezhetőek legyenek.

A tanév rendje

 

Az oktatási miniszter évenként kiadásra kerülő rendelete szerint szervezzük a tanévet. Az esetleges – megengedett – eltéréseket a nevelőtestület a diákönkormányzat és a szülők véleményének, javaslatának figyelembevételével, az aktuális tanév munkatervében, tanév elején rögzítjük.

Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben

 

A szorgalmi időszakot megszakító hivatalos szünetekben a kerület által, változó helyszínen biztosított napközi ügyeletet vesszük igénybe. Ettől eltérően (iskolai szintű tanítás nélküli munkanapokon, vagy átcsoportosítás miatt más időpontú tanítási szünetekben) helyben szervezzük az igény szerinti napközi ügyeletet.

A szorgalmi időszakban erdei iskolai csoportokat, téli táborokat, tanulmányi-, családos hétvégi és egyéb kirándulásokat szervezünk, fakultatív részvétellel, a szülők által finanszírozva.

A nyári szünetben iskolai álló-, vándor-, gyalogos- és kerékpáros táborokat szervezünk, az igényeknek megfelelően. Támogatjuk a kerületi szinten hirdetett hazai és külföldi táborokban való részvételt is.

Az adott tanévben aktuális lehetőségeket a tanév elején elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

 

Az iskola az erdei iskolát, tábort (sítábort, egy vagy több napos kirándulást) a SzüSze és az iskolai Dök által évenként meghatározott és dokumentált legmagasabb összeg ismeretében és annak terhére szervezi, amelyek a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartoznak.

A fenti foglalkozásokat tehát térítéskötelesen kínáljuk, azok a fenntartó által nem finanszírozottak. Iskolánk sokszínűségét, nevelési-oktatási céljaink elérését, feladatainak megvalósítását szolgálják. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a rászorulók számára támogatást keresünk alapítványaink, pályázatok egyéb segítséggel (lásd 38. oldal, Szabadidős tevékenységek). Az itthon maradók számára az erdei iskola időtartama alatt a továbbhaladást az iskolában, szervezett formában biztosítjuk.

Az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusokkal és az igazgatóval történő egyeztetés után – a magatartás és szorgalom, valamint a tanulási teljesítmény figyelembe vételével személyre szólóan javaslatot tehet a szabadidős foglalkozásokon (rendezvények, erdei iskola, táborok, kirándulások, stb.) résztvevők köréről.

Napközi otthon, tanulószoba

 

A tanórán kívüli tevékenységek közül a legfontosabb a gyerekek számára a napközi otthon.

Igény szerint szervezzük a csoportokat. A napköziben a szabadidő hasznos eltöltése mellett a házi feladat elvégzése a cél. Térítési díj ellenében reggeli, ebéd és uzsonna illeti meg a napközis tanulókat. Leginkább a kevésbé szorgalmas tanulóknak ajánljuk a napköziben való részvételt: a napközi otthoni nevelők ellenőrzik a házi feladat elkészítését, és segítséget adnak a tanuláshoz. Az arra hajlamos gyerekek esetében ezzel az is elkerülhető, hogy céltalan csellengéssel, csavargással töltsék napjaikat, esetleg rossz társasághoz csapódjanak.

Megfelelő számú igény esetén ügyeletet biztosítunk 06.00- iskolakezdésig, illetve 16.00 és 18.00 óra között.

A 7. és 8. évfolyamon tanulószobát szervezünk, ahol naponta váltakozó tantárgyakból – matematika, magyar, angol, biológia, földrajz, történelem, fizika, kémia – kínálunk felzárkóztatást, vagy középiskolára felkészítő tehetséggondozó foglalkozást.

Iskolai szolgáltatások

 

–        Könyvtár (külön minőségfejlesztési programját lásd a mellékletben).

–        Számítógép-használat, Internet. (A számítógépteremben csak az illetékes tanár felügyeletével tartózkodhat tanuló, az arra kijelölt időben.)

–        A tornatermet a szakórán kívül is használhatják a tanulók, pedagógus felügyeletével, szakkörök, tanfolyamok, szabadidős tevékenység helyszíneként.

–        Az iskolai sportkör tevékenységét az éves munkatervben rögzítjük.

–        A szakkörök, tanfolyamok kínálatát az érdeklődésnek megfelelően állítjuk össze, és az éves munkatervben rögzítjük.

–        Iskolánkban igény szerint megfelelő lehetőséget biztosítunk a hitoktatásra.

Képzési rend

 

Az Ady Endre Általános Iskolában folyó nevelő-oktató munka szakaszai

 

 

 

 

 

Általános iskola

 

 

 

 

Az alapfokú

nevelés-

1-2. évfolyam

Bevezető szakasz

Nem szakrendszerű oktatás

 

 

 

25-40%

 

 

3-4. évfolyam

 

 

Kezdő szakasz

 

1-8. évfolyam

oktatás

szakasza

5-6. évfolyam

Alapozó szakasz

75-60%

7-8. évfolyam

Fejlesztő szakasz

Szakrendszerű oktatás

 

 

 

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése

Fogalma

–        szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;

–        nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

 

Időkerete

 

A 2008/2009., 2009/2010., 2010/2011. tanévben az összes kötelező tanítási óra 20 %-át használjuk a nem szakrendszerű oktatás megvalósítására. Ettől a kompetencia mérés eredményét figyelembe véve, szükség szerint, a tanulók javára, az arányt megemelve, az éves munkatervben eltérhetünk.

A nem szakrendszerű oktatás adott évfolyamon történő szervezéséről az éves munkaterv és a tantárgyfelosztás tartalmaz konkrét adatokat.

 

Formái

-        A tanmenetekben rögzített időpontban és tanulási szakaszban megvalósuló projekt-hét, témahét, tömbösített órák, erdei iskola, stb.

-        Differenciált tanulásszervezés, eseti, vagy tanévre alakított nívócsoportok;

-        Csoportbontás;

-        Egyéni és kiscsoportos foglalkozások szervezése.

 

Személyi feltételek biztosítása

 

-        Megfelelő képesítéssel rendelkező tanítók;

-        A törvény által előírt feltételeknek megfelelő szaktanárok (gyakorlat, 120 órás tanfolyam.)

 

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének előzményeként 21 kollégánk végzi a X. és XIX. kerületi KPSZI által, HEFOP Pályázat keretében szervezett képzést.

A tanító végzettségű pedagógusok közül 12 fő rendelkezik speciálkollégiumi végzettséggel is.

A tanári képesítésű kollégák közül  13 fő tanítói végzettséget is szerzett.

Elsősorban az ő közreműködésükkel, valamint a kompetencia alapú oktatásra felkészült pedagógusokkal tervezzük a nem szakrendszerű oktatás bevezetését.

2004. évet megelőzően, legalább 5 éves alsó tagozatban szerzett gyakorlattal rendelkezik 5 fő.

A továbbképzési tervben prioritásként szerepeltetjük a megfelelő képesítéssel még nem rendelkező kollégák felkészítésének biztosítását: 7 fő.

 

Az éves munkaterv és tantárgyfelosztás rögzíti az adott tanévre vonatkozó konkrét megvalósítást.

Példa:

Tantárgy

Heti óraszám

Nem  szakrendszerű oktatás

 

összesen 5./6.

Heti

Évi

Magyar nyelv és irodalom

4

1

37

Matematika

4

1

37

Történelem

2

 

10

Természetismeret

2

 

10

Testnevelés

2,5

0,5

18

Angol

3

0,5

18

Felzárkóztatás/tehetséggond.

1

1

37

Összesen nem szakrendszerű oktatásra fordított óraszám

167

A kötelező óraszám 20 %

166,5

 

 

Az értékelést az adott tantárgyakhoz kapcsolódva végezzük szöveges és numerikus módon.

 

Tárgyi feltételek

 

Intézményünk épületének UNIOS pályázattal történő felújítása, korszerűsítése magában foglalja a korszerű tárgyi eszközök beszerzését is. Pl. számítógépterem fejlesztése, interaktív táblák beszerzése, stb. Az említett pályázat feltételként szabja a tartalmi korszerűsítés megvalósítását is.

A kialakuló feltételek optimális kihasználásához szükséges a fenntartó részéről a jelenleg tervezettnél több többlet óraszám biztosítása a csoportbontásokhoz (angol, informatika).

 

A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének ütemezése

 

A nem szakrendszerű oktatás bevezetésére 2008. szeptember 1-jén az 5., majd a következő tanévben a 6. osztályban kerül sor.

 

A NAT által megfogalmazott kulcskompetenciák tartalmi, fejlesztési irányait, elemeit az egyes tantárgyak tantervébe építve közvetítjük.


A kulcskompetenciák

 

Anyanyelvi kommunikáció

 

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és szabadidős tevékenységben.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

 

Idegen nyelvi kommunikáció

 

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

 

Matematikai kompetencia

 

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

 

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

           

Természettudományos kompetencia

 

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

 

 

Digitális kompetencia

 

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

A hatékony, önálló tanulás

 

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

 

Szociális és állampolgári kompetencia

 

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

 

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

 

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

 

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

 

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

 

 

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

A tanulmányi munka ellenőrzése

 

Iskolánk a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az ellenőrzés alapvető feltétele, hogy folyamatosan, rendszeresen, változatos formában elősegítse a tanulók fejlődését.

Az értékelés – osztályozás – helyes alkalmazása komoly ösztönző erő lehet a további előrehaladáshoz, ám helytelen alkalmazása rendkívül ártalmas is lehet.

 

Az egységes értékelés alapelveit a tantestület dolgozza ki, és elfogadását követően betartása minden pedagógus számára kötelező érvényű.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmény teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban (év végi felmérő) is tanúbizonyságot tesznek.

Magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

–        a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

–        az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó, témazáró dolgozatot írnak.

 

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egy alkalommal kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

–        az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva;

–        a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

 

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

 

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött, vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

 

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

 

–        az első, második, harmadik évfolyamon és a negyedik évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk (ennek tantárgyi formáit a melléklet tartalmazza);

–        a negyedik évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük;

–        az első, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

 

Kiválóan teljesített

Jól teljesített

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

 

–        a negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük;

–        az első, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük;

–        a negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

 

A szóban történő felelet lehet:

–        kérdés – válasz szintű,

–        összefüggő egyéni felelet,

–        „ kiselőadás”

 

Az írásban történő számon kérés lehet:

–        egyszerű, az előző órai anyag számonkérése,

–        fogalmazás,

–        feladatlap kitöltése – tantárgyi vagy képességmérő

–        felmérések – iskolai, kerületi, országos

 

Valamennyi értékelhető – írásbeli illetve szóbeli – teljesítményről visszajelzést kell adni a tanulóknak, szülőknek.

 

Ez a visszajelzés lehet:

 

–        egy-egy szóban (pl. ügyes voltál; gondold meg jobban...);

–        érdemjegyek formájában, amelyeket az osztálynaplóban, illetve a szülők tájékoztatására az ellenőrzőben rögzíteni kell (nagyobb lélegzetvételű feladatok teljesítésekor, szóbeli, illetve írásbeli feladat, témazáró dolgozat, órai munka, szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenység – pl. versenyen való részvétel –, stb.);

–        az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

 

Egy-egy nagyobb témakör követelményeinek elsajátítását témazáró dolgozatokkal ellenőrizzük, amelynek érdemjegyét megkülönböztetjük a naplóban, illetve az ellenőrzőben.

 

A szummatív mérések értékelésénél indokolt az egységesség a tantestületen belül. Ez az egységesség tartalmi szempontok alapján meghatározott, egységes elvekben kell, hogy tükröződjön. A ponthatárok megállapítása mindig egy konkrét mérőeszközhöz kell, hogy kapcsolódjon. A mérést végző munkaközösség határozza meg, milyen teljesítményt vár a jelesektől, és dönt arról hogy a mérőeszközök mindegyike tartalmazzon megfelelő arányban olyan feladatokat, melyek a minimum követelményekhez illeszkednek. A munkaközösség közösen állítja össze a feladatlapokat.

 

Az egyes tantárgyakban a pedagógusok egyéni értékelési (pl. pontozási) rendszert alkalmazhatnak, amit az előre ismertetett szabályok szerint válthatnak érdemjegyre, szöveges értékelésre.

 

Érdemjegyek esetén a minősítési fokozatok:

–        (1) elégtelen;

–        (2) elégséges;

–        (3) közepes;

–        (4) jó;

–        (5) jeles,

–        (5d) kitűnő.

Az éves osztályzatok mennyiségét (mint minimumot) a tantárgy jellegének megfelelően, a tananyag ismeretében és az óraszám függvényében a tantestület a következőkben határozza meg:

 

-     heti egy órás tantárgy esetében

félévkor

  3

 

év végén

  7

 

 

 

-     heti két órás tárgy esetén

félévkor

  4

 

év végén

  9

 

 

 

-     kettőnél több órás tárgyból

félévkor

  6

 

év végén

10-12 érdemjegy.

 

Év végi vizsgákat nem szándékozunk tartani, azonban évfolyamszintű méréseket végzünk. A szintfelmérések során figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Csoportjának ajánlatait, illetve kérjük a szaktanácsadók, tantárgygondozók segítségét. Bekapcsolódunk a budapesti és országos mérésekbe.

 

Az értékelés módja

 

Elsőtől negyedik évfolyam félévéig szöveges értékelést kapnak a tanulók.

Negyedik évfolyam év végétől nyolcadik évfolyam végéig érdemjegyekkel értékelünk.

 

A szöveges értékeléskor meghatározó:

-        Az értékelés a gyermekekért, a gyermekeknek szóljon;

-        Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeret kialakulását;

-        Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart;

-        A tanuló legyen aktív részese saját fejlődésének;

-        A szülő és a pedagógus gondolkodhasson közösen a gyermek fejlődéséről, ennek üteméről.

 

Alapelveink:

-        Fejlesztőközpontúság jellemezze;

-        A nevelési-oktatási-képzési eredmények értékelése azonos súllyal valósuljon meg;

-        Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat;

-        Legyen összhangban a NAT, a Pedagógiai program, a helyi Tantervi rendszer és az értékelés között;

-        Diagnosztikus, szummatív, formatív funkciókat egyaránt képes legyen teljesíteni;

-        Jellemezze a rendszeresség és folyamatosság;

-        Tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni;

-        Tartalmában komplexitás jellemezze;

-        Nyelvi megformáltsága legyen érthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

 

Célkitűzéseink:

-        A tanuló folyamatos fejlődésére figyelő, adottságaihoz igazodó, egyéni különbségeket is kifejezni tudó értékelés megvalósulása;

-        A tanuló fejlődési ütemét követő, differenciált tanulási technikák alkalmazása közben is érvényesülő folyamatos visszacsatolás;

-        Az új iránt fogékony, nyitott, olyan innovatív pedagógus személyiség, akinél belső késztetésként jelenik meg a permanens önképzés igénye.

 

A szöveges értékelés rendszere

 

-        A szöveges értékelést a tanítók, az osztályban tanító tanárok, és a napközis nevelő végzi.

-        Szöveges értékelés negyedévenként készül, azt a szülő írásban kapja meg.

-        Tartalmazza a tantárgyi tudást (ismeretek szintje, fejlődés), a szóbeli és írásbeli teljesítményeket, magatartás és szorgalom értékelését.

 

Dokumentumai

 

-        Értékelő napló

-        Tájékoztató füzet – értékelő lap

-        Félévi bizonyítvány – értékelő lapok

-        Év végi bizonyítvány – értékelő lapok, anyakönyv

 

A szöveges értékelés során eszközként használhatóak az OKM által jóváhagyott tájékoztató eszközök, személyre szóló kiegészítésekkel.

Év végi bizonyítvány

 

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

 

–        negyedik évfolyamon 

magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, néptánc, rajz, technika, testnevelés;

 

–        ötödik évfolyamon

magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, történelem, hon- és népismeret, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés;

 

–        hatodik évfolyamon

magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, történelem, hon- és népismeret, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés;

 

–        hetedik évfolyamon

magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, történelem, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés;

 

–        nyolcadik évfolyamon

magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, történelem, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, médiaismeret, technika, testnevelés.

Magatartás és szorgalom értékelése

 

A tantestület által kialakított egységes követelmények szerint a tanulót tanító valamennyi pedagógus véleménye alapján az osztályfőnök havonta érdemjegyet ad, azt az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben is rögzíti.

 

A diákönkormányzat, a nevelőtestület, vagy az egyes pedagógusok javaslata alapján rendszeresen, illetve alkalomszerűen jutalmazzuk

–        a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást;

–        a szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát;

–        a rendkívüli teljesítményeket (ünnepélyre történő felkészülés, tanulmányi és egyéb versenyeken elért kiemelkedő eredmény).

 

A jutalmazás formái:

-        szóbeli dicséret,

-        írásbeli dicséret,

-        oklevél,

-        tárgyjutalom (könyv, „aranytoll”, játék- és sportszerek, kirándulás).

 

Több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanulónak félévkor, illetve év végén nevelőtestületi dicséretet adunk.

A kimagasló eredményt elérő tanulók oklevél és könyvjutalomban részesülnek a tanévzáró ünnepélyen.

Ady-plakett jutalomban részesül az a tanuló, aki 8 éven át folyamatosan kitűnő vagy jeles bizonyítványt ért el.

A tanév során szervezett kerületi vagy magasabb szintű versenyek 1., 2., 3. helyezettjei és szüleik tiszteletére év végén fogadást rendezünk.

 

Alkalmazott kényszerítő módszereink a felszólítás, követelés, parancs, büntetés.

Szükség esetén – a kihágás súlyosságát, illetve ismétlődését figyelembe véve – a büntetés módszereivel a fokozatosság elvét betartva élünk:

–        szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés);

–        osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;

–        szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;

–        nevelőtestület elé idézés, figyelmeztetés, intés, szigorú megrovás;

–        igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás;

–        áthelyezés másik iskolába (megfelelő feltételekkel!).

 

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárása és a negatív viselkedés kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk a gátlást kiváltó módszereket:

–        felügyelet (diák és felnőtt ügyeleti rendszer);

–        ellenőrzés;

–        figyelmeztetés;

–        intés;

–        fenyegetés;

–        tilalom;

–        átterelés;

–        elmarasztalás.

A tanulók magatartásának értékelése, minősítése

 

A tanulók magatartását az első-harmadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazatszám mellett az osztályfőnök véleménye dönt.

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

A magatartás minősítésének szempontjai:

 

–        példamutatás, aktivitás;

–        azonosulás a közösségi célokkal, megvalósításukban való részvétel;

–        hatás a közösségre;

–        társakkal való kapcsolat;

–        házirend betartása;

–        viselkedés, hangnem;

–        fegyelmezettség;

 

A magatartásra adott érdemjegyek

 

PÉLDÁS minősítést (5) kap az a tanuló, aki

 

–        a közösség alakításában munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával és példás viselkedésével elősegíti, valamint társait is erre ösztönzi;

–        a házirendet megtartja, és ehhez társait is megnyeri;

–        nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias;

–        fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész;

–        óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét;

–        nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, vagy megrovása.

 

JÓ minősítést (4) kap az a tanuló, aki

 

–        részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedésével szemben nincs kifogás;

–        a házirend és az iskolai együttélés szabályait megtartja;

–        nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias;

–        fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos;

–        nincs írásbeli intője vagy megrovása.

 

VÁLTOZÓ minősítést (3) kap az a tanuló, aki

 

–        a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik változtatni azon;

–        a házirendet csak figyelmeztetésre tartja meg;

–        nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és tisztelettudó;

–        társai viselkedését közömbösen nézi, nem segítőkész;

–        fegyelme ingadozó, munkája pontatlan;

–        igazolatlanul mulasztott;

–        osztályfőnöki intője van.

 

ROSSZ minősítést (2) kap az a tanuló, aki

 

–        munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be;

–        közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek;

–        a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja meg;

–        nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle;

–        fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik;

–        több alkalommal igazolatlanul mulasztott;

–        több szaktanári figyelmeztetése van, illetve osztályfőnöki megrovást, vagy ennél magasabb fokú büntetést kapott.

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése

 

A tanulók szorgalmát az első-harmadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén,negyedeik évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen értékeli, negyedik év végén osztályzattal minősíti.  A szöveges értékelést, illetve az osztályzatot az értesítőbe, a bizonyítványba bejegyzi.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

A szorgalom minősítésének szempontjai

 

–        tanulmányi munka;

–        munkavégzés;

–        többletfeladatok vállalása;

–        munkamegosztás, önállóság, önellenőrzés;

–        tanórán kívüli ismeretek alkalmazása.

 

Az értékelés során figyelembe vesszük a tanulmányi munka körülményeit: az életkörülményeket, képességeket.

 

PÉLDÁS minősítést (5) kap az a tanuló, akinek

 

–        tudás iránti igénye belsővé vált, kötelességtudata fejlett, érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed;

–        céltudatos és ésszerű az önálló munkaszervezése;

–        munkavégzése pontos, megbízható, önálló, önellenőrzése megbízható;

–        minden tárgyban elvégzi feladatait;

–        taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

 

JÓ minősítést (4) kap az a tanuló, aki

 

–        figyel az órákon, feladatait lelkiismeretesen elvégzi;

–        rendszeresen és megbízhatóan dolgozik és ellenőrzi önmagát;

–        általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el;

–        érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül;

–        taneszközei tiszták, rendezettek.

 

VÁLTOZÓ minősítést (3) kap az a tanuló, aki

 

–        ingadozó intenzitással dolgozik, időszakonként aktív, máskor figyelmetlen, pontatlan;

–        teljesítménye elmarad képességeitől;

–        önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát;

–        szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire;

–        érdemjegyeit több tantárgyból is lerontja;

–        felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.

 

HANYAG minősítést (2) kap az a tanuló, aki

 

–        figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el;

–        képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

–        nem törődik kötelességeivel;

–        érdektelenség, teljes közöny jellemzi;

–        felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

–        a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

–        félévi, vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

Ha a tanuló valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor, vagy év végén, szorgalma rendkívül indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján lehet hanyagnál jobb.

 

Jutalmazás

 

A Diákönkormányzat, a nevelőtestület, vagy az egyes pedagógusok javaslata alapján rendszeresen, illetve alkalomszerűen jutalmazzuk

 

–        a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást;

–        folyamatosan jó tanulmányi eredmény elérését;

–        a szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát;

–        a rendkívüli teljesítményeket (ünnepélyre történő felkészülés; tanulmányi és egyéb versenyeken elért kiemelkedő eredmény);

–        bármily módon történő hozzájárulást az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

 

A jutalmazás formái:

 

Az iskolában tanév közben, elismerésként a következő dicséretek adhatók

–        szaktanári dicséret;

–        napközis nevelői dicséret;

–        osztályfőnöki dicséret;

–        igazgatói dicséret;

–        nevelőtestületi dicséret.

 

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanuló a tanév végén

–        szaktárgyi teljesítményért;

–        példamutató magatartásért;

–        kiemelkedő szorgalomért;

–        példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető.

 

 

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

 

Elmarasztalás, büntetés

 

Azt a tanulót, aki

–        tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti;

–        a házirend előírásait megszegi;

–        igazolatlanul mulaszt;

–        vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

 

Az iskolai büntetés formái:

–        szaktanári figyelmeztetés;

–        napközis nevelői figyelmeztetés;

–        osztályfőnöki figyelmeztetés;

–        osztályfőnöki intés;

–        osztályfőnöki megrovás;

–        igazgatói figyelmeztetés;

–        igazgatói intés;

–        igazgatói megrovás;

–        nevelőtestületi figyelmeztetés;

–        nevelőtestületi intés;

–        nevelőtestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni.

 

A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

 

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

 

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:

–        a házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

–        mennyiségét úgy kell összehangolni az osztályban tanító pedagógusoknak, hogy elkészítése az alsó tagozaton a napi egy óra, felső tagozaton a napi két óra időtartamot ne haladja meg;

–        a tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

 

A tanulók fizikai állapotának mérése

 

A méréseket évenként egyszer, május hónapban végezzük el. A mérés így összegzővé válik, egy már teljesített év eredményeit látja a tanuló és tanár egyaránt. Az előző évi teljesítményekkel összevetve mindig egy teljes év fejlődése látható. Az adatok feldolgozására, a teljesítmény értékelésére és visszaigazolására is bőven van idő. Ezáltal a adott a lehetőség a tanár számára, hogy a következő tanévre tervezett munkájában érvényesítse tapasztalatait.

A motoros teljesítmények és mérésük célja nem az osztályzás.

 

Alsó tagozat

 

 

1. o. lányok, fiúk

 

Folyamatos játékos mozgás: 6-8 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 5 m-ről 2 találat.

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

10.0 mp

9.0 mp

8.2 mp

Korlátozott futás (10 m/mp)

8.0

7.2

6.4

Ritmusváltásos futás/mp          

8.8

8.2

7.6

Reakció gyorsaság 

7

10

13

Egyensúlyozás/mp

12

16

20

Egyensúlyozó járás/mp

15

12

9

 

 

 

2. o. lányok, fiúk

 

Folyamatos játékos mozgás: 8-10 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 6 m-ről 2 találat.

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

9,3 mp

8,5 mp

7,6 mp

Labdavezetés kézzel (2x15 m)

17.0 mp

14.0 mp

11.0 mp

Korlátozott futás (10 m/mp)

6,8

6,0

5,2

Ritmusváltásos futás/mp          

8,5

8,0

7,5

Reakció gyorsaság 

12

15

18

Egyensúlyozás/mp

22

28

34

Egyensúlyozó járás/mp

13,4

10,4

7,8

 

 

 

 

1.      o. lányok

 

Folyamatos játékos mozgás: 9-11 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 7 m-ről 2 találat.

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

9,1 mp

8,4 mp

7,8 mp

Labdavezetés kézzel (2x15 m)

16,0 mp

13,5 mp

11,5 mp

Korlátozott futás (/mp)

6,5

5,7

4,9

Ritmusváltásos futás/mp          

8,9

8,0

7,1

Reakció gyorsaság 

13

16

19

Egyensúlyozás/mp

34

41

47

Egyensúlyozó járás/mp

11,7

9,2

6,7

 

3. o. fiúk

 

Folyamatos játékos mozgás: 11-13 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 7 m-ről 2 találat.

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

9,0 mp

8,2 mp

7,4 mp

Labdavezetés kézzel (2x15 m)

15,5 mp

13,0 mp

10,5 mp

Korlátozott futás (/mp)

6,1

5,3

4,6

Ritmusváltásos futás/mp          

8,7

7,8

6,9

Reakció gyorsaság 

13

16

19

Egyensúlyozás/mp

24

33

40

Egyensúlyozó járás/mp

12,1

9,6

7,1

 

4. o. lányok

 

Folyamatos játékos mozgás: 11-13 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 8 m-ről 2 találat

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

9,0 mp

8,2 mp

7,6 mp

Labdavezetés kézzel (2x15 m)

14,5 mp

12,2 mp

10,5 mp

Korlátozott futás (/mp)

5,8

5,0

4,3

Ritmusváltásos futás/mp          

8,4

7,5

6,8

Reakció gyorsaság 

15

18

20

Egyensúlyozás/mp

35

42

50

Egyensúlyozó járás/mp

10,0

7,4

6,0

 

 

4. o. fiúk

 

Folyamatos játékos mozgás: 14-15 percig.

Célba dobás zsámolyra (5 kísérlet) 9 m-ről 2 találat.

 

 

gyenge

közepes

jó

Szlalom futás (2x15 m)

8,8 mp

7,8 mp

7,2 mp

Labdavezetés kézzel (2x15 m)

13,2 mp

11,2 mp

9,2 mp

Korlátozott futás (/mp)

5,2

4,6

4,0

Ritmusváltásos futás/mp          

8,2

7,3

6,6

Reakció gyorsaság 

16

19

22

Egyensúlyozás/mp

35

42

50

Egyensúlyozó járás/mp

11,0

8,3

6,9

 

Értékeléskor a már teljesített értékeket vesszük figyelembe.

 

 

A próbák leírása

 

1. Szlalom futás

A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 majd 15 m-re kell elhelyezni egy-egy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el az első két labdát, majd megkerülve a harmadik labdát hullámvonalban fusson és haladjon át a rajtvonalon. (Ajánlatos az első labdát bal kéz felől kerülni.) Két kísérlet után a jobbik eredményt kell bejegyezni 0,1 mp-es pontossággal.

 

2. Labdavezetés kézzel

A tanulók az előző próbában leírt pályán kézzel labdavezetéssel kell haladnia. A cél- (rajt) vonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhető meg. A jobbik eredményt kell rögzíteni 0,1 mp-es pontossággal. A méréshez jól pattanó pöttyös labdát használjunk.

 

3. Korlátozott futás (20 lépéses futás)

10 méteres futás egymástól 50 cm-re lévő vonalak közé lépve. A teljesítés idejét mérjük 0,1 mp-es pontossággal. Minden vonalra, vonalon túllépésért 0,1 mp-et adunk az eredményhez.

 

4. Ritmusváltásos futás

30 m-es pályán történik a futás. A rajthelytől 5 méterre lehelyezünk 3 egymáshoz érő karikát, a pálya közepén 5 egymáshoz érő karikát (a középsőt helyezzük a felezőpontra), a célvonaltól visszaszámítva, 5 m-re ugyancsak 3 karikát. A tanulónak úgy kell futnia, hogy a karikák mindegyikébe belelép átfutás közben. Az eredményt 0,1 mp-es pontossággal jegyezzük. Két kísérlet közül a jobbikat számítjuk.

 

5. Reakció gyorsaság

Bordásfal 10. fokánál (alulról számolva) a tanító 2 db munkáskesztyűt tart, egymástól 50 cm-re. A tanuló kartávolságnyira áll a két kesztyűvel szemben. (A távolság felvételekor mellső középtartásban ujjhegye érje a bordásfal megfelelő fokát.) A tanító véletlen választásos alapon elengedi valamelyik kesztyűt akkor, amikor a tanuló már mozdulatlan, várakozó helyzetben van. A tanuló igyekezzen elkapni a kesztyűt. Az eredményt az adja, hogy sikerül-e, és hányadik fok magasságában sikerült elkapni a kesztyűt. 5 kísérletből az összes pontszám adja a végeredményt, ami így 0-50 pont között lehetséges.

 

6. Egyensúlyozás

A tanuló bekötött szemmel, magastartásban ujjfűzés helyzetben vár. Jelre az egyik lábát térdben hajlítva derékszög helyzetéig emeli. Az eredmény mp-es pontossággal addig mérjük, amíg az emelt lábat le nem teszi. Egy percnél tovább nem kell mérni!

 

7. Egyensúlyozó járás

A tanuló 1,5 m-re lévő rajtvonal mögött áll, lapjára fordított tornapaddal szemben. Egyik kezével az orrát fogja, másikkal ezen kinyúlva kislabdát fog. Jelre végighalad a pad merevítő gerendáján, lerúgja a pad végére állított tömött labdát, majd egyensúlyozva visszafut. Az idejét a rajtvonal újra eléréséig, 0,1 mp-es pontossággal rögzítjük. Minden esetleges lelépést 1 mp-es plusz idővel büntetünk.

 

Felső tagozat

 

 

Értékelés

 

A teljesítményszint megállapítása úgy történik, hogy a tanuló eredményét „ráhelyezzük” a táblázatra, és leolvassuk azt a %-ot, amelyet már teljesített.

A tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelnünk! Ez a fejlődés csak akkor éri el az értékelhető nagyságot, ha legalább egy teljesítményszinttel magasabb teljesítményt jelent. A tanév végi testnevelési osztályzatba a tanuló önmagához viszonyított fejlődését számítjuk be. Ez az osztályzás azonban csak az összteljesítményre történhet, tehát az elvégzett próbák százalékos átlagban mért fejlődéssel vagy visszaeséssel összefüggésben. Ezzel kompenzálási lehetőséget adunk tanítványainknak, hogy egy-egy gyengébb teljesítményt más próbában „helyrebillentsenek”.

 

 

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Név

ősz

tavasz

ősz

tavasz

ősz

tavasz

ősz

tavasz

 

%

%

%

%

%

%

%

%

Labdapasszolás

 

 

 

 

 

 

 

 

60 m-es futás

 

 

 

 

 

 

 

 

400 m ill. 600 m futás

 

 

 

 

 

 

 

 

4 ütemű fekvőtámasz

 

 

 

 

 

 

 

 

Szlalom labdavezetés

 

 

 

 

 

 

 

 

Szlalom futás

 

 

 

 

 

 

 

 

Hanyatt-fekvésből felülés

 

 

 

 

 

 

 

 

Függés hajlított karral

 

 

 

 

 

 

 

 

Karhajlítás és nyújtás

 

 

 

 

 

 

 

 

(fekvőtámasz)

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyből távolugrás

 

 

 

 

 

 

 

 

Hason-fekvésből törzsemelés

 

 

 

 

 

 

 

 

és leengedés

 

 

 

 

 

 

 

 

Tömöttlabda dobás

 

 

 

 

 

 

 

 

Százalékos átlag

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szlalomfutás

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

9,4

9,3

9,2

9,1

8,9

8,5

8,1

7,8

7,5

 

I

6.

9,4

9,3

9,2

9,1

8,9

8,4

7,9

7,4

6,9

 

Ú

7.

8,7

8,6

8,5

8,4

8,2

7,8

7,5

7,2

6,9

 

 

8.

8,4

8,3

8,2

8,1

8

7,6

7,3

7

6,5

 

L

5.

9,8

9,7

9,5

9,3

9,1

8,7

8,3

7,9

7,5

 

E

6.

9,5

9,4

9,2

9,1

8,9

8,4

7,9

7,4

7

 

Á

7.

8,9

8,8

8,7

8,6

8,4

8,1

7,7

7,3

6,9

 

NY

8.

8,6

8,5

8,4

8,3

8,2

7,8

7,5

7,2

6,9

 

 

A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 majd 15 m-re kell elhelyezni egy-egy tömöttlabdát. A kísérleti személy hullámvonalban futva kerülje ki az első két labdát, majd megkerülve a harmadik labdát, hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon (Ajánlatos az első labdát bal kéz felől kerülni.) Két kísérlet után a jobbik eredményt kell bejegyezni 0,1 mp-es pontossággal.

 

Szlalom labdavezetés kézzel

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

16

15

14

13

12

11,2

10,3

9,5

9

 

I

6.

13,9

13,1

12,3

11,5

10,7

9,9

9,1

8,4

8

 

Ú

7.

13,1

12,4

11,7

11

10,2

9,5

8,7

8

7,7

 

 

8.

11,8

11,2

10,6

10

9,5

8,9

8,4

7,8

7,6

 

L

5.

16

15

14

13

12

11

10

9,1

8,5

 

E

6.

13,3

12,6

11,9

11,2

10,5

9,8

9,1

8,4

8

 

Á

7.

13,1

12,4

11,7

11

10,4

9,8

9,1

8,4

8

 

NY

8.

12,2

11,6

11

10,4

9,9

9,3

8,7

8,1

7,9

 

 

A rajtvonalra merőlegesen attól 5, 10 majd 15 m-re kell elhelyezni egy-egy tömöttlabdát. A kísérleti személy a labdát kézzel vezetve hullámvonalban futva kerülje ki az első két labdát, majd megkerülve a harmadik labdát hullámvonalban labdát vezetve haladjon át a rajtvonalon. A rajtvonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhető meg. A jobbik eredmény számít 0,1 mp-es pontossággal. A próba során kosárlabdát használunk.

 

Négyütemű fekvőtámasz

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

15

17

18

19

21

23

24

26

28

 

I

6.

16

18

19

21

22

24

25

27

29

 

Ú

7.

17

19

20

22

23

25

26

28

30

 

 

8.

18

19

21

23

24

26

27

29

31

 

L

5.

14

16

17

19

20

20

21

22

23

 

E

6.

15

17

18

20

21

21

22

23

24

 

Á

7.

16

18

19

20

21

22

23

24

25

 

NY

8.

16

18

19

20

21

22

23

24

25

 

 

A négy ütemű fekvőtámasz szabadgyakorlat folyamatos végrehajtásból áll.

 

Kiinduló helyzet:                      terpeszállás, magastartás

1. ütem:                                   guggolótámasz

2. ütem:                                   mellső fekvőtámasz

3. ütem:                                   guggolótámasz

4. ütem:                                   terpeszállás, taps a fej felett

 

Az egy perc alatt végrehajtott gyakorlatok számát értékeljük. Abban az esetben, ha a tanuló a 60. másodpercben már a 3. ütem végrehajtását elkezdte, felfelé kerekítünk. A próbát mindenki egyszer hajtja végre.

 

400 m ill. 600 m futás

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

2:05

1:58

1:50

1:45

1:40

1:35

1:30

1:20

1:15

 

I

6.

2:00

1:53

1:45

1:40

1:35

1:30

1:25

1:15

1:10

 

Ú

7.

2:55

2:48

2:40

2:35

2:30

2:25

2:20

2:10

2:05

 

 

8.

2:45

2:38

2:30

2:25

2:20

2:15

2:10

2:00

1:55

 

L

5.

2:15

2:08

2:00

1:55

1:50

1:45

1:40

1:30

1:25

 

E

6.

2:10

2:03

1:55

1:50

1:45

1:40

1:35

1:25

1:20

 

Á

7.

3:20

3:13

3:05

2:58

2:50

2:40

2:35

2:25

2:15

 

NY

8.

3:10

3:03

2:55

2:48

2:40

2:30

2:25

2:15

2:05

 

 

Állórajttal kell a próbát lebonyolítani, versenyszerűen. Az időeredményeket percben, illetve másodpercben mérjük.

 

A futás távja:    5-6. osztály      400 m

                        7-8. osztály      600 m

 

60 m-es futás

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

12,4

12

11,6

11,4

11,1

10,9

10,6

10,2

9,8

 

I

6.

12

11,6

11,2

11

10,7

10,4

10,2

9,7

9,4

 

Ú

7.

11,6

11,3

11

10,8

10,5

10,2

10

9,5

9,1

 

 

8.

11,2

10,9

10,7

10,5

10,2

9,9

9,7

9,4

9

 

L

5.

12,9

12,5

12,2

11,9

11,7

11,4

11,2

10,9

10,6

 

E

6.

12,5

12,1

11,7

11,5

11,2

10,9

10,7

10,3

9,9

 

Á

7.

12,1

11,8

11,5

11,3

11

10,7

10,5

10,1

9,6

 

NY

8.

12

11,6

11,3

11

10,8

10,5

10,3

9,9

9,5

 

 

Versenyszerű végrehajtás

5-6. osztály      állórajt

7-8. osztály      térdelőrajt

 

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

20

24

28

32

36

40

44

48

52

 

I

6.

22

26

30

34

38

42

46

50

54

 

Ú

7.

24

28

32

36

40

44

48

52

56

 

 

8.

26

30

34

38

42

46

50

54

58

 

L

5.

16

20

26

28

32

36

40

44

48

 

E

6.

20

24

28

32

36

40

44

48

52

 

Á

7.

22

26

30

34

38

42

46

50

54

 

NY

8.

24

28

32

36

40

44

48

50

54

 

 

Maximális időtartam 4 perc.

 

Karhajlítás és nyújtás (fekvőtámasz)

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

6

8

10

12

14

16

18

20

22

 

I

6.

8

10

12

14

16

18

20

22

24

 

Ú

7.

10

12

14

16

18

20

22

24

26

 

 

8.

12

14

16

18

20

22

24

26

28

 

L

5.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

 

E

6.

2

3

4

5

6

7

8

9

10

 

Á

7.

3

4

5

6

7

8

9

10

11

 

NY

8.

4

5

6

7

8

9

10

11

12

 

 

Hanyatt-fekvésből felülés

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

25

30

35

40

45

50

55

60

65

 

I

6.

27

32

37

42

47

52

57

62

67

 

Ú

7.

29

34

39

44

49

54

59

64

69

 

 

8.

31

36

41

46

51

56

61

66

71

 

L

5.

21

26

31

36

41

46

51

56

61

 

E

6.

23

28

33

38

43

48

53

58

63

 

Á

7.

25

30

35

40

45

50

55

60

65

 

NY

8.

27

32

37

42

47

52

57

62

67

 

 

Maximális időtartam 4 perc

Helyből távolugrás

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

145

148

151

154

157

160

163

166

169

 

I

6.

155

158

161

164

167

170

173

176

179

 

Ú

7.

164

167

170

173

176

179

182

185

188

 

 

8.

172

175

178

181

184

187

190

193

196

 

L

5.

131

134

137

140

143

145

148

151

154

 

E

6.

138

141

144

147

150

153

156

159

162

 

Á

7.

143

145

148

151

154

157

160

163

166

 

NY

8.

147

150

153

156

159

162

165

168

171

 

 

3 kísérleti lehetőség

 

Függés hajlított karral

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

14

16

18

20

22

25

29

33

36

 

I

6.

10

12

14

16

18

26

32

38

43

 

Ú

7.

10

12

14

16

18

26

34

41

48

 

 

8.

15

17

19

21

23

30

36

42

48

 

L

5.

10

12

14

16

18

22

25

29

33

 

E

6.

6

8

10

12

14

22

29

36

43

 

Á

7.

6

8

10

12

14

21

28

35

42

 

NY

8.

7

9

11

13

15

22

30

38

46

 

 

A függés helyzetét a tanuló társ segítségével veheti fel. A végrehajtás idejét a segítség megszűnésétől kell mérni mindaddig, amíg a kiindulási helyzet meg nem szűnik. A mérés pontossága 0,1 s. A próba korlátkarfán vagy nyújtón végezhető. A kiinduló helyzetben a lányok álla a fogás magasságában legyen. A fiúknak derékszögű karhajlítás mellett kell a feladatot végrehajtani. A 10-12 éves fiúk kiinduló helyzete megegyezik a lányokéval.

Labdapasszolás

 

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

15

17

18

20

21

23

24

26

28

 

I

6.

16

19

21

22

24

26

27

29

31

 

Ú

7.

18

21

23

25

26

28

29

31

33

 

 

8.

20

23

25

27

28

30

31

34

36

 

L

5.

14

16

17

19

20

22

23

25

27

 

E

6.

18

20

21

23

24

26

27

29

31

 

Á

7.

19

21

23

25

26

28

29

31

33

 

NY

8.

20

22

24

26

27

29

30

32

34

 

 

A tanulók a próbát sima fallal szemben állva hajtják végre.

A fallal párhuzamosan meghúzott dobóvonal mögé állva, tetszés szerinti dobásformával a falra kell dobni a labdát, s azt visszapattanás után el kell kapni. Meghatározott idő alatt az elkapások számát értékeljük. A próbát mindenki egyszer hajtja végre. A felmérés során csak az ismételhet, aki labdakezelési hiba miatt időt veszít, pl. elejti a labdát.

 

Dobótávolság:     2 m

Időtartam:           2 perc

Labda:                gumilabda

 

Tömöttlabda dobás

 

 

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

F

5.

3,70

4,00

4,60

4,90

5,10

5,40

5,60

6,00

6,50

 

I

6.

4,60

5,00

5,30

5,70

6,00

6,40

6,70

7,20

7,60

 

Ú

7.

4,20

4,80

5,30

5,70

6,00

6,40

6,70

7,20

7,80

 

 

8.

4,80

5,40

5,90

6,30

6,60

7,10

7,50

7,80

8,40

 

L

5.

3,80

4,00

4,10

4,30

4,40

4,60

4,70

4,90

5,10

 

E

6.

4,30

4,50

4,60

4,90

5,20

5,50

5,80

6,00

6,20

 

Á

7.

4,50

5

5,40

5,80

6,10

6,20

6,30

6,80

7,80

 

NY

8.

4,80

5,30

5,80

6,20

6,50

6,90

7,20

7,70

8,20

 

 

A tanulók háttal állnak fel a dobásirányhoz viszonyítva, kezükben a tömöttlabdával. Előrehajlással szerzett lendület után a fej fölött hátrafelé kell eldobni a labdát. A dobóversenyek szabályainak megfelelően a dobóvonalra vagy azon belül lépni nem szabad, mert ebben az esetben a dobás eredménye érvénytelen. Minden próbázó három dobást hajt végre, az elért eredmények közül a legmagasabb érték jelenti a próbában elért teljesítményt.

 

5-6. osztály                  kis tömöttlabda (2 kg)

7-8. osztály                  lányok kis tömöttlabda (2 kg)

7-8. osztály                  fiúk hajszalabda (3kg)

A Pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

 

A pedagógiai program érvényességének ideje

 

Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai program alapján.

 

A Pedagógiai programban található Helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 

Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól.

 

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

 

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

 

A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen Pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új Pedagógiai programot kell kidolgozni.

 

A nevelőtestület felkéri az iskolai Szülői Szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

 

A pedagógiai program módosítása

 

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

 

–        az iskola igazgatója;

–        a nevelőtestület bármely tagja;

–        a nevelők szakmai munkaközössége;

–        az iskolaszék;

–        a szülői munkaközösség;

–        az iskola fenntartója.

 

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják.

 

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

 

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

 

 

 

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

 

 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

 

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

 

–        az iskola fenntartójánál;

–        az iskola irattárában;

–     az iskola könyvtárában;

–        az iskola nevelői szobájában;

–        az iskola igazgatójánál;

–        az iskola honlapján.

 

 

A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

 

 

 

 

 

A Pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

Budapest, 2007. december

 

 

 

 

 

 

Pirók Gabriella

 

 

 

 

DÖK segítő tanár

 

az iskolai DÖK vezetője

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Pedagógiai programot az iskola Szülői Szervezete véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

Budapest, 2007. december

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Károly

 

 

 

 

az iskolai SzüSze vezetője

 

 

Az Egészségnevelési program változatlanul került átemelésre a korábbi Pedagógiai programból, ezért az egészségügyi szakszolgálattal nem véleményeztettük újra.

 

 

 

 

 

 

A pedagógiai program érvényessége

 

 

 

 

Az Ady Endre Általános Iskola pedagógiai programját és helyi tantervét, azok mellékleteivel a nevelőtestület

 

2007. december 10-ei

 

értekezletén megtárgyalta és elfogadta.

 

 

 

 

Budapest, 2007. december 10.

 

 

 

 

 

dr. Molnárné Ruszinkó Mária

igazgató

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült az Ady Endre Általános Iskola nevelőtestületi értekezletén

Helye:              Ady Endre Általános Iskola

                        1196 Budapest, Ady Endre út 73-75.

Ideje:               2007. december 10.

 

 

 

A jelenlévők a korábban megvitatott módosítási javaslatokkal véglegesített

 

Pedagógiai program

 

dokumentumot, nyílt szavazással, egyhangúlag elfogadták.

 

 

 

Budapest, 2007.12.10.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

jegyzőkönyv vezető

 

tanár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai programját a

 

 

 

 

BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ TESTÜLETE

 

 

 

 

2008. február hó        napján tartott ülésén jóváhagyta.

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2008.

 

 

 

 

Gajda Péter

polgármester

Vissza a főoldalra