Az Ady Endre Általános Iskola (Budapest, XIX. ker. Ady Endre út 73-75. ) az alábbi előírásoknak megfelelően készítette el minőségirányítási programját.

"(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A nevelőtestület, a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé."

Az Ady Endre Általános Iskola minőségirányítási programját a következő dokumentumok alapján azok felhasználásával készítettük el:

- 2003. LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról, valamint a 40.§ (11) 2007. évi módosításával

- Az oktatási miniszter 3/2002.(IL.15) OM rendelete a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről

- az Ady Endre Általános iskola pedagógiai programja

- az iskolai SZMSZ

- a Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat minőségirányítási programja

I.1. Az Ady Endre Általános Iskola bemutatása

A mai Ady Endre út 73-75. sz. alatti épületben 1911-ben kezdte meg működését akkori nevén Polgári leányiskola. Azóta ebben a szép, régi épületben mindig iskola működött. 1962-ben indult sikerekben gazdag útjára az ének-zene tagozat, s 15 évvel ezelőtt a néptánc oktatás is elkezdődhetett. 2007. augusztus 1-jétől a Kertvárosi Általános iskolával összevonva, annak jogutódjaként működik. Iskolánkban működik a Cilinder Művészeti Alapiskola két kihelyezett tagozata is, amelynek keretében képzőművészeti oktatásban is részesülnek az arra fogékony és érdeklődő tanulóink. Elismert és igen jó helyezésekkel díjazott énekkarunk és néptánccsoportjaink vannak. Évfolyamonként két-három osztályban, az egyikben ének-zene tagozatos, a másikban hagyományos, a harmadikban emelt szintű angol-informatika tanrend szerint folyik az oktatás. Tanulólétszámunkat tekintve a Budapest, XIX. kerületi iskolák legnagyobb intézményei közé tartozunk 410 fős létszámunkkal. Fontosnak tartjuk, hogy a mai világban legyenek olyan iskolák, melyekben a művészeti oktatás, nyelvtanulás és a fejlődő, nyitott gyermeki lélek naponta találkozik. Valljuk, hogy a jövő nemzedéke akkor lesz nemzetfenntartó erő, ha ebben az igen fogékony korban kiemelt művészeti oktatásban részesül.

„A művészet a magával és a természettel összhangban lévő, testileg szépen fejlett ember legméltóbb tevékenysége.”

(Richard Wagner)

II. Minőségpolitikánk

II.1 Minőségpolitikai nyilatkozatunk

„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

(Szent-Györgyi Albert)

Ez a szép Szentgyörgyi-idézet mottója iskolánknak, mely nagy hagyományokkal rendelkező 96 éves intézmény. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között előkelő helyet vívjunk ki magunknak, hírnevünket öregbítsük.

Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész , munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

Emelt szintű oktatás

- ének-zene első évfolyamtól

- angol nyelv a negyedik évfolyamtól

Specialitásaink

- angol nyelv első évfolyamtól (az emelt szint előkészítéseként bontott csoportban);

- informatika első évfolyamtól választható tantárgyként (bontott csoportban);

- néptánc tanítás 1-4. osztályig;

- művészeti nevelés (énekkar, néptánc, képzőművészet, kézműves tevékenység);

- sport

- gyógytestnevelés

Kiemelt területek

- tehetséggondozás

- lassabban haladók felzárkóztatása

„Az a sok adat, amit az ember fejébe bepréselnek, úgyis elpárolog, abból semmi sem marad, azt az ember elfelejti. Ami megmarad, az a tudomány vagy a művészet vagy a szépség szeretete.”

(Szent-Györgyi-Albert)

II.2. Minőségcélok és sikerkritériumok

Minőségpolitikánk olyan intézmény működtetése, amely

v a törvényi kötelezettségből adódó és az önként vállalt feladat az iskolahasználók megelégedésére látja el,

v biztosítja a 6-14 éves gyermekek számára a nevelési-oktatási folyamatban való részvétel lehetőségét,

v lehetővé teszi a tehetség felismerését és fejlesztését,

v az eltérő képességű tanulók számára biztosítja az integrált nevelést,

v biztosítja a sajátos nevelési igény, a hátrányos gazdasági-, kulturális-, szociális helyzet felismerését, és a sajátos igényeknek megfelelő egyéni foglalkozást, fejlesztést

v a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban használja fel.

2.1 Minőségcélok és sikerkritériumok az Ady Endre Általános Iskolában

1. Célunk a pedagógusok részéről a személyes példaadás, szakmai-módszertani kapcsolatok bővítése. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, a megújulásra képes legyen tantestületünk.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø kidolgoztuk az egységes osztályozási, értékelési, jutalmazási és büntetési rendszert,

Ø minden dolgozó személyes példaadással pozitív viselkedésmintát ad a tanulóknak,

Ø a pedagógusok között rendszeres a szakmai eszmecsere, folyamatosan figyelemmel kísérik a továbbképzési lehetőségeket, és részt vesznek azokon.

Ø A fent leírt cél megvalósulását a folyamatosan végzett „partnerigény-felmérések” elemzése azt igazolja vissza, hogy pedagógusaink elismerése évről évre növekszik.

2. Célunk a demokrácia megtanítása a DÖK tevékenységével.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø minden osztály delegál tagokat az iskolai diákönkormányzatba,

Ø rendszeresen tartanak megbeszéléseket,

Ø biztosítják az információ áramlását a tanulók felé,

Ø gyakorolják a törvényben előírt jogaikat (egyetértési, javaslattételi, véleményezési),

Ø bátran és kultúráltan mondanak véleményt,

Ø demokratikusan választják vezetőjüket,

Ø tagokat delegálnak a Kispesti Ifjúsági Önkormányzatba (KIFÖ),

Ø szabadidős rendezvényeket szerveznek,

Ø munkájukról rendszeresen tájékoztatják a tanulókat, dolgozókat, szülőket.

3. Célunk az anyagi források felkutatása.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket,

Ø minden -számunkra kiírt- lehetőségre pályázunk,

Ø a beadott pályázatok legalább 50%-a sikeres,

Ø az iskolában működő Tehetséges és Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány és a Kispesti Mecénás Alapítvány alapító okirataiban megfogalmazott céljaiknak megfelelően segítik gyermekeink életét.

4. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnerekkel együttműködve.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø A fent leírt cél megvalósulását a folyamatosan végzett „partnerigény-felmérések” elemzése azt igazolja vissza, hogy pedagógusaink elismerése évről évre növekszik.

5. Az iskolánkban a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők értékelése az egységes alapelvek, szempontok szerint történjen.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø A folyamat a résztvevők számára követhető

Ø Az értékelés fejlesztésorientált, személyre szabott

Ø Jobb teljesítményre motivál

6. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.

Célunkat elértük, ha:

Ø A szaktantermek felszereltsége, a szemléltető eszközök folyamatos fejlesztése, az oktató-nevelő munkát segítő technikai berendezések színvonala megfelelő és a munka folyamatában mindig biztosított.

Ø A minden évben elvégzett felmérések, klímatesztek, beszélgetések ezt igazolják vissza mind a pedagógusok, mind a technikai dolgozók körében.

7. Célunk a tanuláshoz való viszony, a tanulás hatékonyságának és az önálló ismeretszerzés igényének és képességének fejlesztése.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø minden tanuló a képességei szerinti maximális teljesítményt nyújtja a tanulásban,

Ø a kitűnő és jeles tanulókat kiemelten jutalmazzuk,

Ø nagy értékű jutalomban részesítjük a nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményű tanulókat.

8. Célunk a rendezett tanulási környezet igényének kialakítása, belső díszítés, tisztaság.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø az iskola minden helyiségébe korszerű, új berendezési tárgyakat, bútorokat vásárolunk,

Ø minden reggel tiszta tantermek, folyosók fogadják a tanulókat,

Ø tisztasági versenyt szervezünk, azt értékeljük,

Ø a legtisztább tanteremben tanuló gyerekeket jutalmazzuk,

Ø otthonosan kialakított tantermekben tanulnak a tanulók,

Ø rendezett, barátságos a folyosó,

Ø az udvar és a bejárat környéke mindig tiszta.

9. Célunk a külső partnerekkel való kapcsolódási pontok kidolgozása.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø elemzések alapján konkrét együttműködési stratégiát dolgozunk ki,

Ø együttműködési megállapodást készítünk.

10. Célunk a jó iskolai, tanulóközösségi légkör kialakítása, illetve megtartása.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø gazdag és változatos szabadidős tevékenységet szervezünk,

Ø kirándulásokat, erdei iskolákat, nyári- és téli tábort, családi kirándulásokat szervezünk,

Ø minden tanuló szívesen jár ebbe az iskolába,

Ø minden dolgozó szívesen dolgozik ebben az iskolában,

Ø elégedettségi érték legalább: 70%.

11. Célunk a fegyelemelvárás növelése, a beilleszkedés segítése, egyéni bánásmód alkalmazása.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø minden tanulóban és dolgozóban kialakul a pontos munkához szükséges kötelességtudat,

Ø mindenki pontosan, megbízhatóan, önállóan végzi a munkáját.

12. A személyiségfejlesztés magas színvonalú legyen iskolánkban. A hátrányos családi környezetből származó, a testi problémákkal küzdő, a részképesség-zavaros gyerekek integrálása a megfelelő, személyre szabott pedagógiai módszerekkel történik.

Célunkat elértük, ha:

Ø megteremtjük a tanuláshoz szükséges nyugodt légkört,

Ø tanulóink (életkori sajátosságaiknak megfelelően) megtanulják a stressz oldását, a konfliktusok kezelését.

Ø Az eredményesen integrálódott gyermek pozitív közösségi magatartásformákat mutat, társai elfogadják, barátokra lel.

13. Tanítványaink alapkészsége az írást, olvasást, szövegértést, számolást tekintve korosztályuknak megfelelően alakuljon. Gyermekeink az iskolában eltöltött évek alatt szilárd alapműveltséget szerezzenek.

Célunkat elértük, ha:

Ø A kerületi mérések eredménye minden évfolyamon a kerületi átlag körül van.

Ø Az országos mérések eredménye a 4., 6. és a 8. osztályokban is az országos átlag felettiek lesznek.

14. Célunk a képesség- és készségfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelően.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø tanulóinkat differenciáltan, egyéni képességeik alapján fejlesztjük,

Ø minden lehetséges versenyen képviseljük iskolánkat,

Ø fejlesztő pedagógus segíti a rászorulókat,

Ø szoros kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,

15. Tanulóink képességei vizualitás, a mozgás, a tánc, az éneklés, a ritmika területein a művészeti tevékenységek által folyamatosan fejlődjenek.

Célunkat elértük, ha:

Ø Iskolánkban minden évben indul ének-zene tagozatos osztály.

Ø Minden arra rátermett tanulónk hangszeres oktatásban vesz részt a kerületi zeneiskolában.

Ø A művészeti alapiskola kihelyezett tagozatának munkája folyamatos marad.

Ø Gyermekeink ezután is aktív és sikeres résztvevői lesznek képzőművészeti pályázatoknak, kiállításoknak, ének és néptánc versenyeknek, fesztiváloknak, ezzel is öregbítve iskolánk hírnevét.

Ø A képességfejlesztő munkába a nem tagozatos osztályok tanulói is jelen lesznek.

15. Célunk az alapvető emberi normákra nevelés, a szociális érzékenység, tolerancia, a gyerekek neveltségi szintjének növelése.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø a tanulók figyelnek egymásra, segítőkészek, udvariasak, toleránsak,

Ø a tanulók figyelmeztetés nélkül is képesek az alapvető illemszabályok betartására.

16. Célunk a tanulók képessé tétele a következő iskolafokozaton való helytállásra.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø minden tanulónk az általa választott középiskolába nyer felvételt,

17. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, testedzés iránti igény. Állóképességük legyen koruknak megfelelő.

Célunkat elértük, ha:

Ø A sportszakköreinken résztvevők létszáma évről évre nő.

Ø Sportrendezvényeink sikeresek. Akkor tekintjük annak, ha csapataink, versenyzőink a versenyek eredményhirdetésekor az 1-5. helyen végeznek.

Ø Az évenkénti „fizikai állapot felmérésének” eredményei életkoruknak megfelelően alakulnak.

Ø A betegség miatti hiányzási statisztikai számok csökkenő tendenciát mutatnak.

17. Célunk a korszerű eszközrendszer alkalmazása a tárgyi eszközök bővítésével.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø teljesítjük a kötelező eszközrendszerben előírt eszközök beszerzését,

Ø audiovizuális eszközök minden tanteremben használhatók,

Ø tanóráinkon rendszeresen használjuk a számítógépeket és a multimédiás eszközeinket,

Ø folyamatosan korszerűsítjük a számítógép parkot.

18. Célunk a többcsatornás információ szolgáltatás kiépítése az iskoláról, illetve a közéletben való megjelenés.

Célunkat akkor értük el, ha:

Ø rendszeresen tájékoztatjuk a kerület lakosságát az iskolánkról, megjelenünk a helyi médiumban:

Ø a Kispesti Kopogtatóban tájékoztatást adunk az iskolánkban folyó munkáról,

Ø a Kispest TV a fontosabb rendezvényeinkről felvételt készít, és rövid műsorban tájékoztatja a kerület lakosságát,

Ø hirdetjük iskolánkat a kerületi KISOKOS-ban,

Ø rendezvényeinken részt vesznek a kerület vezetői és az országgyűlési képviselő.

III. A vezetőség felelősségi köre

Az intézmény vezetése azáltal bizonyítja minőség iránti elkötelezettségét, hogy biztosítja a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Betartja a külső és belső jogrendszer szabályozóinak előírásait. A minőségpolitikai nyilatkozatot és a pedagógiai programot ötévenként felülvizsgálja, éves munkatervet készít, és a Fenntartó által meghatározott időpontban irányított önértékelést bonyolít le.

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottjai megismerjék és betartsák.

Az Ady Endre Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős.

A minőségirányítási program folyamatainak működtetése felelősségteljes, időigényes munka, ,melynek elvégzéséhez heti egy óra kedvezményt, s a továbbiakban az alább felsorolt pótlékokat biztosítja az intézményvezető:

A, minőségügyi vezetőnek: a minőségi keret 300 %-a

B, minőségikör-vezetőknek: a minőségi keret 200 %-a, melyet a mindenkori rendelkezések értelmében módosít.

III.1 Minőségügyi vezető

A minőségirányítási vezető a 2004-2005. tanévtől az iskolavezetés tagja. Beosztása szerint a középvezetőkhöz tartozik, a munkaközösség-vezetőkkel egyenlő szinten. Feladata az iskolai Minőségirányítási Programban meghatározott folyamatok koordinálása, felügyelete a munka megszervezése. Elkészíti az éves minőségügyi programot, a program folyamatos ellenőrzését, s annak végrehajtását folyamatosan ellenőrzi. Munkáját a minőségi- körvezetők segítik, akik az egyes folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, a minőségügyi vezető s végső soron az intézményvezető felé. ( munkaköri leírása a mellékletben)

III.2. A minőségi körök

A kulcsfolyamatok s azok lebontásának munkafolyamatainak működtetését a minőségi körök végzik. Iskolánkban öt állandó kör működik:

A. - alsós,

B.- reál,

C.-humán.

D.-napközis

Vezetőit az intézményvezető bízza meg, előtte kikéri a tantestület véleményét is. Feladatuk a rendszer működtetéséből adódó feladatok koordinálása és végrehajtása. Megszervezik és végrehajtják a kérdőíves felméréseket, melyeket a minőségügyi vezető fog össze az éves munkaterv alapján. Beszámolási kötelezettségük van az intézményvezető és a minőségügyi vezető felé.

Az egyes feladatok és problémák megoldására időszakos minőségi körök is alakulhatnak, melyek munkáját a minőségügyi vezető fogja össze. Tagjait a minőségügyi vezető javaslata alapján az intézményvezető bízza meg határozott időre. Munkájukat a minőségügyi vezető értékeli, melyet az intézményvezető felé is továbbít.

III.3. A minőségfejlesztési rendszer felülvizsgálata

A vezetőségi átvizsgálás célja, hogy a minőségfejlesztési munka tapasztalatait elemezve fejlesztési javaslatokat fogalmazzon meg, és döntsön a szükséges intézkedésekről.

Az intézmény vezetői évente két alkalommal, a félévi, illetve tanév végi beszámolóhoz (nevelőtestületi értekezlet) kapcsolódóan, a kibővített iskolavezetés tagjainak részvételével vezetőségi átvizsgálást (belső audit) tartanak. A kibővített vezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, Közalkalmazotti Tanács (KT) vezetője, munkaközösség vezetők, DÖK segítő tanár.

Az átvizsgálás megszervezéséért, az auditorok felkészítéséért a minőségügyi vezető a felelős a team tagok bevonásával.

A vizsgálatnak ki kell térnie a következő területekre:

Ø az intézményi minőségfejlesztési program munkatervben meghatározott feladatainak megvalósítása, annak tapasztalatai,

Ø az előző vezetőségi átvizsgálás után hozott intézkedések megvalósításának eredményei,

Ø az indikátorrendszer mutatóinak értékei,

Ø helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek,

Ø a minőségfejlesztési team munkája,

Ø partneri jelzések értékelése,

Ø mérések eredményei.

A vezetői átvizsgálás értékelései a félévi és a tanévzáró igazgatói (helyettesi) beszámoló részét képezik.

A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készül. A döntések végrehajtásáért az igazgató felelős.

IV. Minőségfejlesztési rendszer leírása

IV. 1 Kulcsfolyamatok

Intézményünk minőségirányítási rendszere az alábbiakban leírt kulcsfontosságú folyamatokra épül. Ezek meghatározzák az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket, továbbá az iskola működésének folyamatát, a tervezési, vezetési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok megvalósítását. /Kt. 40. § (11)/.

IV. 1. 1 Az intézmény pedagógiai munkájának tervezése

IV. 1.1.1 Stratégiai tervezés

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a helyi Pedagógiai programmal, amely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, az iskola profilját, leírja a pedagógiai folyamatainkat.

A helyi Pedagógiai program felülvizsgálata -ha a közoktatási törvény másképp nem rendelkezik- öt évenként történik. A felülvizsgálat és módosítás folyamatát szabályozzuk. (1. .számú melléklet)

IV. 1.1.2 Tanév tervezése

· Éves munkaterv készítése

Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. A munkatervben kitűzzük a tanév tartalmi feladatait, a megvalósítás munkarendjét, szervezeti kereteit, időhatárait, felelősi rendszerét és a megvalósítás sikerkritériumait. A végrehajtásban számolni kell a menet közbeni helyzetelemzés, az arra épülő korrekció szükségességével, a célkitűzések, feladat megjelölések felülvizsgálatával.

Az éves munkaterv tervezése szükség szerint minden pedagógus feladata, ennek alapján készülnek el az osztályközösségek munkatervei.

Az éves munkaterv mellékletei: a munkaközösségi munkatervek, vezetői ellenőrzési terv.
Az éves munkaterv elkészítésének folyamatleírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

· Tantárgyfelosztás készítése

A tantárgyfelosztás a tanárok munkarendje, az egyik legfontosabb dokumentum, amely meghatározza, és arányosan elosztja az iskolában előforduló feladatokat. Ki melyik osztályban, mekkora óraszámban tanít, tartalmazza a kötelező órában ellátandó feladatokat, a túlórákat, a belső helyettesítéseket, az órakeretben ellátott tanórán kívüli feladatokat (felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, sportkörök, stb.)

A következő évi tantárgyfelosztást az igazgató készíti el a tanév végén. Nyáron azonban több olyan változás történhet a nevelőtestületben, amely szükségessé teszi a tantárgyfelosztás változtatását is.

· Órarend készítése

Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Tartalmazza a pedagógusok, illetve a tanulók tanórai és tanórán kívüli időbeosztását. Az órarend befolyásolja a nevelés-oktatás eredményességét, de számolnunk kell a különféle objektív körülményekkel, és figyelembe kell venni a pedagógusok egyéni kívánságait is. Az órarend készítésénél elsősorban a tanulmányi szempontokat helyezzük előtérbe. Figyelembe kell venni a munkából kieső dolgozók helyettesítésének megoldását is. A felső tagozatos órarendet az igazgatóhelyettes és az órarendkészítésben jártas pedagógus készíti el. Az alsó tagozaton a tanítók készítik el saját osztályuk órarendjét egyeztetve a felső tagozaton is tanító kollégák beosztásával.

· Továbbképzés tervezése

Az intézményi továbbképzési rendszert a középtávú és éves továbbképzési terv tartalmazza, amelyet a tantestület elfogadott, illetve tanévenként elfogad. Ebben fogalmaztuk meg azokat a szempontokat, prioritásokat, amelyek alapján a törvényben előírt kötelezettséget teljesíteni tudjuk. Az éves továbbképzési tervet az igazgató készíti el, és a tantestület hagyja jóvá.

IV. 1. 2 Az iskolai munka szervezése

A szervezés szabályozó tevékenység, folyamatok és az ezeknek megfelelő szervezet kialakítása. Az iskolai munka szervezésében vannak meghatározott időszakokhoz kötött feladatok és folyamatos tennivalók. Vannak olyanok, amelyek minden tanévben periodikusan ismétlődnek, visszatérő, de szervezeti formájukat minden évben változtatók és eseti feladatok.

· Tanévkezdés szervezési feladatai

Ø Tanév eleji alakuló értekezlet

Az új tanév az alakuló értekezlettel kezdődik. Ekkor számba vesszük a nyár során bekövetkezett változásokat, az igazgató meghatározza a tanév indítása előtt szükséges teendőket. Az alakuló értekezlet rövid feladatmegjelölő munkamegbeszélés.

Ø Javító- és osztályozó vizsgák szervezése

Az igazgatóhelyettes feladata a javító- és osztályozóvizsgák vizsgabizottságainak kialakítása, az időpontok kijelölése. Gondoskodik a vizsgák tisztaságáról, a vizsgakörülmények zavartalanságáról és az adminisztrációs feladatok elvégeztetéséről. Ügyel a tanügy-igazgatási jogszabályok betartására.

A javítóvizsga időpontjáról időben tájékoztatást adunk a tanulóknak és szüleiknek.

Ø Tankönyvárusítás

A tankönyvek árusítását a tankönyvfelelős végzi. Gondoskodik a tankönyvek megrendeléséről, kapcsolatot tart a szállítókkal, tájékoztatja a szülőket a tankönyvcsomag áráról, az árusítás idejéről és helyéről. Felelős azért, hogy a kedvezményekre jogosultak élhessenek jogaikkal (ingyenes tankönyvcsomag).

A tankönyvfelelőst az igazgató jelöli ki.

· Napi munka megszervezése

A napi munkarend alapja az iskolai órarend. A mindennapi gyakorlatban előfordulnak az éves munkatervben nem rögzített feladatok. A munkából kieső (betegség, anyanap, szabadság, hivatalos távollét, stb.) dolgozók feladatainak ellátását meg kell szervezni.

A dolgozó köteles telefonon vagy üzenet formájában a munkaidő kezdete előtt bejelenteni, ha betegség miatt nem tudja felvenni a munkát. A gyermeknevelési szabadság igénybevételének kérelmét előre írásban kell engedélyeztetni az igazgatóval.

Az igazgatóhelyettes -akadályoztatása esetén az illetékes munkaközösség vezető- feladata a helyettesítés megszervezése.

· Beiskolázás, beiratkozás

Egyik legfontosabb célunk az iskola tanulólétszámának, illetve a megtartóerőnek a növelése. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy népszerűsítsük az iskolát, vonzóvá tegyük a gyermekek és szüleik számára. Ennek érdekében a következő feladatokat valósítjuk meg:

Ø Minél több csatornán tájékoztatjuk a lakosságot az iskolában folyó munkáról, eredményeinkről. Ismertetést jelentetünk meg „Kispesti Kopogtató”-ban.

Ø Részt veszünk az óvodai -iskolaválasztást előkészítő- szülői értekezleteken.

Ø Nyílt napot, bemutató órákat, szülői fórumot tartunk a leendő első osztályosok szüleinek.

Ø Meghívjuk az óvodáscsoportokat az első és második osztályokba ismerkedő látogatásra.

Ø Március, április hónapokban „Iskolakóstolgató” foglalkozásokat tartunk.

Ø Reklámozzuk az iskolát hirdetési kiadványokban, valamint a Kispest TV-ben.

Ø Rendezvényeinkre meghívjuk a Kispest TV forgatócsoportját, és rajtuk keresztül tájékoztatjuk a lakosságot.

Ø Tanfolyamot szervezünk óvodások és szüleik számára (ovis torna, angol).

· Pályaválasztás, a 8. osztályosok beiskolázása

A felső tagozatos osztályfőnökök feladata, hogy tájékoztassa, felkészítse a tanulókat (szülőket) a pályaválasztásra.

A beiskolázás lebonyolításáért a mindenkori 8. osztály osztályfőnöke a felelős. Feladatai:

Ø a tanulók irányítása a képességeiknek megfelelő iskolatípus felé,

Ø a középiskolák felől érkező információk továbbítása a tanulók, illetve a szülők felé,

Ø pályaválasztási szülői értekezlet megszervezése,

Ø a továbbtanulással kapcsolatos jogszabályok változásainak és az adminisztratív feladatok határidejének figyelemmel kísérése és betartása,

Ø a továbbtanulási lapok kitöltése, egyeztetés a szülőkkel, aláíratás, postázás,

Ø a felvételi vizsgák időpontjainak figyelemmel kísérése, és a tanulók tájékoztatása,

Ø a felvételi eredmények figyelemmel kísérése, adminisztrálása,

· Étkezési- és tankönyvtámogatás szervezése

A szociális támogatások elosztásának megszervezése a gyermekvédelmi felelős feladata. Az osztályfőnökökkel egyeztetve felméri a támogatásra jogosult, illetve rászoruló tanulókat.

A tankönyvfelelőssel egyezteti az ingyenes tankönyvcsomagra jogosultak névsorát. Javaslatot tesz a tankönyvtámogatásra.

Az étkezési támogatáshoz beszerzi a szülők jövedelmét igazoló papírokat. Az osztályfőnökökkel egyeztetve javaslatot tesz az étkezési támogatásra.

A támogatásokról az igazgató dönt.

· Intézményen belüli információáramlás biztosítása

Az intézménybe névre szólóan érkező leveleket felbontás nélkül továbbítjuk a címzettnek. Az igazgató nevére érkező postát ő bontja fel, továbbítja az érdekeltnek. A mindenkit érintő információt a tanári szobában lévő faliújságon helyezzük el.

Az igazgatóhelyettes az éves munkaterv és az aktuális változások alapján részletes havi programot készít a hónap első napjáig, és azt a tanári szobában kifüggeszti, egy-egy példányt továbbít a konyhai dolgozóknak és a hivatalsegédeknek is.

Az egyes munkaközösségeket érintő információkat a munkaközösség vezetők felé továbbítjuk, ők tájékoztatják a tagokat, illetve az iskola vezetőit.

Az információáramlás érdekében minden hónap első hétfőjén munkaértekezletet tartunk.

Átfogó, az egész intézményt érintő, hosszabb időintervallumot felölelő információk áramlásának színterei a tanévnyitó, tanévzáró és félévi tantestületi értekezlet.

A fenti fórumokon kívül, ad hoc jelleggel kiscsoportos vagy négyszemközti megbeszéléseket szervezünk.

A szülők tájékoztatása az évente háromszor (szeptemberben, februárban, májusban) szülői értekezleten évente kétszer (novemberben és áprilisban), illetve fogadóórákon történik. A szülőket az aktuális információkról a Tájékoztató füzeteken, az üzenő füzeteken keresztül értesítjük. Ezen kívül a Szülői Szervezet vezetőivel félévenként (szükség esetén többször is) megbeszélést tartunk, beszámolunk az iskolai nevelő-oktató munkájáról, eredményeinkről, kudarcainkról, terveinkről. Az információk a SzÜSzE tagokon keresztül jutnak el a szülőkhöz, illetve tőlük az iskola vezetőjéhez. Szükség esetén összevont szülői értekezletet tartunk.

· Iskolai hagyományok, rendezvények szervezése

Az iskola hagyományai, rendezvényeink, Kispesthez kötődő hagyományok részletes leírását a helyi Pedagógiai programunk tartalmazza.

· Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

Részletes leírását a helyi Pedagógiai programunk tartalmazza.

· Felzárkóztatás, tehetséggondozás

Részletes leírását a helyi Pedagógiai programunk tartalmazza.

· Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Részletes leírását a helyi Pedagógiai programunk tartalmazza.

· Diákönkormányzat működése

Részletes leírását a helyi Pedagógiai programunk tartalmazza.

· Tanév végi szervezési feladatok

Ø A tanév vége előtt másfél hónappal a munkaközösség vezetők áttekintik, hogy valamennyi tanuló elegendő osztályzattal rendelkezik-e (lásd: értékelés) a tudásának objektív és igazságos értékeléséhez.

Ø Az osztályfőnökök egyeztetnek az osztályban tanító pedagógusokkal, és ennek alapján készítik elő az osztályozó értekezletet. Az osztályozó értekezleten döntünk a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról.

Ø Az osztályfőnökök gondoskodnak arról, hogy a szaktanárok lezárják az osztályzatokat, elkészítik az anyakönyvi naplót és a tanulók bizonyítványát.

Ø Az osztályfőnökök feladata, hogy átnézze a haladási naplót, az értékelési naplót, és ha szükséges, pótolja a hiányzó adatokat.

Ø Az iskolai dokumentumok (pl. naplók) tükrözzék a teljes tanévi munkát.

Ø Minden tanév végén ellenőrizzük a szakleltárakat. A szakleltárosok mellé az ellenőrt az igazgatóhelyettes jelöli ki. Jegyzőkönyvben rögzítik a selejtezendő leltári tárgyakat, jelzik a javításra szoruló eszközöket. A szakleltáros gondoskodik arról, hogy a leltári tárgyakat szekrénybe, vagy erre kijelölt helyiségbe megfelelően zárják be.

Ø Az osztálytermekben tanítók gondoskodnak a dekorációs tárgyak elhelyezéséről, megőrzéséről.

Ø A tanévet akkor lehet lezártnak tekinteni, ha az iskola valamennyi vagyontárgyát számba vettük és biztonságba helyeztük, a dokumentumokat lezártuk.

IV. 1. 2 A szervezeti kultúra fejlesztése

Az Ady Endre Általános Iskolában a szervezeti kultúra folyamatos figyelése és fejlesztése kiemelt feladat.

Ennek érdekében az irányított önértékelés évében novemberben végezzük a szervezeti kultúra, a szervezeti klíma felmérését.

A felméréshez szükséges mérőeszközök kiválasztása, a mérés elvégzése, mérési adatok kiértékelése a minőségügyi vezető által felkért csoport feladata.

A mérési eredmények elemzése alapján a csoport szervezetfejlesztési tervet készít, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá a féléves értekezleten.

IV. 1. 4. Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

Intézményünkben ellenőrzési, mérési, értékelési rendszert működtetünk. A Kt. változása /48.§ (1)/ az iskola pedagógiai programjából kivette az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerét, és azt a minőségirányítási program részeként szabályozza.

Célja: az ellenőrzés, mérés és értékelés tervezett, tudatos, rendszerszerű és kiszámítható legyen. Biztosítsa a fejlesztés folyamatosságát, a tervezés objektivitását, tényekre épülését. Tartalmazza az eszközöket, módszereket, feladatokat.

Az ellenőrzési és értékelési tevékenységet az intézmény munkatársai együttesen végzik. Meghatározza az egyes folyamatok gyakoriságát, módszertanát, mérési pontjait, végrehajtói felelősségét és a dokumentálási kötelezettséget.

IV. 1. 4. 1 Ellenőrzés

Ellenőrzésen azt a vezetői funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kell a szervezet célkitűzéseinek alapján. Célja, hogy eredményeiből következtetéseket vonjunk le. Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, s ez lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények megerősítését, az érdekükben alkalmazott jó módszerek elterjesztését.

Az ellenőrzés egyik legfontosabb követelménye a tervszerűség. Az egész testület ismerje meg az ellenőrzés célját, módszerét, időpontját, az ellenőrzés koncepcióját. Így nyilvánvalóvá válik mindenki előtt, hogy munkáját milyen módon, milyen koncepció alapján kívánják ellenőrizni. Az ellenőrzés nyíltsága mindenki számára a bizalmat sugározza, bizonyítja az ellenőrzés segítő jellegét, azt a célját, hogy hatékonyabbá tegye az iskolának, mint szervezetnek és benne minden dolgozójának a munkáját. Nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy mit és mikor akarunk ellenőrizni, így a résztvevőket ösztönzi.

A tervszerűség segít abban, hogy az ellenőrzés ne csak az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata legyen, hanem bekapcsolódjanak a munkatársak is. Ez azt jelenti, hogy a belső ellenőrzést az egész testület végzi az igazgató irányításával. Így nyilvánvalóvá válik mindenki számára, hogy munkájuk megítélése nem egy ember, nem egy vezető szubjektív érzésétől függ.

· Belső ellenőrzési terv

Az iskola igazgatója minden tanév elején belső ellenőrzési tervet készít, amely az éves munkaterv melléklete. A belső ellenőrzési terv kiterjed az iskolai élet minden területére. Havi lebontásban tartalmazza az ellenőrzendő területet, a vizsgálati módszert, az ellenőrzésért felelős nevét, valamint az ellenőrzés határidejét. Az ellenőrzési terv az éves munkatervre épül. Tartalmazza az óralátogatásokat, megnevezve a tantárgyat, osztályt, illetve a pedagógust.

· Az intézmény irányítása

Az iskola élén kinevezett igazgató áll, ő gyakorolja a munkáltatói jogkört, irányítja az iskola munkáját, és felel azért. Részben önálló gazdálkodó.

Az igazgató feladatait helyetteseivel osztja meg, aki távollétében helyettesíti. Feladatkörét munkaköri leírás szabályozza.

Munkájukat egy iskolatitkár segíti, több feladatot -munkaköri leírás szerint, vagy eseti megbízással- önállóan végez.

Az iskola irányításában -a szakmai munka szervezésében és ellenőrzésében- számítunk az alsó- és felső tagozatos munkaközösség vezetők munkájára.

Fontos szerepet szánunk a Diákönkormányzatnak, az őket segítő pedagógusnak. Az osztályok élén osztályfőnökök állnak, feladatuk az adminisztrációs teendők ellátásán túl az oktatási-nevelési célok összehangolása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel és a gyermekvédelmi megbízottal, aktív részvétel az iskolára háruló feladatok megvalósításában. Az osztályokban és iskolai szinten Szülői Szervezet működik.

IV. 1. 4. 2. Mérés, értékelés

Az értékelés szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a hibákkal való szembenézést, amely minősíti a munkában résztvevő személyeket is. Az értékelés mindig tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Értékelésünk akkor nevelő hatású, ha mindig nyílt, a végzett munkával arányban álló, és minden lényeges kérdésre reagál. Önértékelésre, mások munkájának megbecsülésére késztessen.

Értékelés folyamata:

· az értékelés céljának meghatározása,

· az értékelés tárgya, a bevontak körének meghatározása,

· az értékelés szempontjainak megválasztása,

· a vizsgálathoz szükséges eszközök előkészítése,

· információ-, illetve adatgyűjtés,

· az adatok feldolgozása, elemzése,

· következtetések megfogalmazása,

· visszacsatolás: az érintettek tájékoztatása.

A vezetés az intézmény működéséről tanévenként kétszer végez átfogó értékelést.

1. félévi értekezlet (igazgatóhelyettesek végzik)

2. tanév végi értekezlet (igazgató végzi).

A vezetői értékelés területei:

* a működés feltételei, körülményei,

* törvényesség,

* a munkatervi feladatok megvalósulása,

* a szakmai (pedagógiai) program megvalósulása (eredménye),

* a szabályozásnak való megfelelés,

* az intézmény, illetve az egyes folyamatok működésének hatékonysága,

* a javító és fejlesztő tevékenységek eredményei,

* a partneri elvárásoknak való megfelelés,

* a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,

* a minőségfejlesztési munka eredményei.

A vezetőség a tapasztalatokról beszámolót készít. A felvetett problémák alapján intézkedés, illetve intézkedési terv készül. A beszámoló előkészítésében nagy szerepük van a szakmai munkaközösségek önellenőrzési és elemzési tapasztalatainak.

IV. 1. 4. 2. 1 Munkatársak munkájának értékelése

Az iskolánkban a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők értékelése az egységes alapelvek, szempontok szerint történjen. Ennek szempontjait és értékelési rendjét a Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft. Által kidolgozott MÁSKÉPP modell alapján végezzük.

IV. 1. 4. 2. 2 A tanulók teljesítményének értékelése

Iskolánk a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az ellenőrzés alapvető feltétele, hogy folyamatosan, rendszeresen, változatos formában elősegítse a tanulók fejlődését.

Az értékelés – osztályozás – helyes alkalmazása komoly ösztönző erő lehet a további előrehaladáshoz, ám helytelen alkalmazása rendkívül ártalmas is lehet.

Az egységes értékelés alapelveit a tantestület dolgozza ki, és elfogadását követően betartása minden pedagógus számára kötelező érvényű.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmény teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban (év végi felmérő) is tanúbizonyságot tesznek.

Magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

– a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

– az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó, témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egy alkalommal kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

– az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva;

– a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött, vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

– az első, második, harmadik évfolyamon és a negyedik évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk (ennek tantárgyi formáit a melléklet tartalmazza);

– a negyedik évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük;

– az első, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

Kiválóan teljesített

Jól teljesített

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

– a negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük;

– az első, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük;

– a negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

A szóban történő felelet lehet:

– kérdés – válasz szintű,

– összefüggő egyéni felelet,

– „ kiselőadás”

Az írásban történő számon kérés lehet:

– egyszerű, az előző órai anyag számonkérése,

– fogalmazás,

– feladatlap kitöltése – tantárgyi vagy képességmérő

– felmérések – iskolai, kerületi, országos

Valamennyi értékelhető – írásbeli illetve szóbeli – teljesítményről visszajelzést kell adni a tanulóknak, szülőknek.

Ez a visszajelzés lehet:

– egy-egy szóban (pl. ügyes voltál; gondold meg jobban...);

– érdemjegyek formájában, amelyeket az osztálynaplóban, illetve a szülők tájékoztatására az ellenőrzőben rögzíteni kell (nagyobb lélegzetvételű feladatok teljesítésekor, szóbeli, illetve írásbeli feladat, témazáró dolgozat, órai munka, szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenység – pl. versenyen való részvétel –, stb.);

– az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

Egy-egy nagyobb témakör követelményeinek elsajátítását témazáró dolgozatokkal ellenőrizzük, amelynek érdemjegyét megkülönböztetjük a naplóban, illetve az ellenőrzőben.

A szummatív mérések értékelésénél indokolt az egységesség a tantestületen belül. Ez az egységesség tartalmi szempontok alapján meghatározott, egységes elvekben kell, hogy tükröződjön. A ponthatárok megállapítása mindig egy konkrét mérőeszközhöz kell, hogy kapcsolódjon. A mérést végző munkaközösség határozza meg, milyen teljesítményt vár a jelesektől, és dönt arról hogy a mérőeszközök mindegyike tartalmazzon megfelelő arányban olyan feladatokat, melyek a minimum követelményekhez illeszkednek. A munkaközösség közösen állítja össze a feladatlapokat.

Az egyes tantárgyakban a pedagógusok egyéni értékelési (pl. pontozási) rendszert alkalmazhatnak, amit az előre ismertetett szabályok szerint válthatnak érdemjegyre, szöveges értékelésre.

Az értékelés módja

Elsőtől negyedik évfolyam félévéig szöveges értékelést kapnak a tanulók.

Negyedik évfolyam év végétől nyolcadik évfolyam végéig érdemjegyekkel értékelünk.

Magatartás és szorgalom értékelése

A tantestület által kialakított egységes követelmények szerint a tanulót tanító valamennyi pedagógus véleménye alapján az osztályfőnök havonta érdemjegyet ad, azt az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben is rögzíti.

A diákönkormányzat, a nevelőtestület, vagy az egyes pedagógusok javaslata alapján rendszeresen, illetve alkalomszerűen jutalmazzuk

– a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást;

– a szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát;

– a rendkívüli teljesítményeket (ünnepélyre történő felkészülés, tanulmányi és egyéb versenyeken elért kiemelkedő eredmény).

A jutalmazás formái:

- szóbeli dicséret,

- írásbeli dicséret,

- oklevél,

- tárgyjutalom (könyv, „aranytoll”, játék- és sportszerek, kirándulás).

Több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanulónak félévkor, illetve év végén nevelőtestületi dicséretet adunk.

A kimagasló eredményt elérő tanulók oklevél és könyvjutalomban részesülnek a tanévzáró ünnepélyen.

Ady-plakett jutalomban részesül az a tanuló, aki 8 éven át folyamatosan kitűnő vagy jeles bizonyítványt ért el.

A tanév során szervezett kerületi vagy magasabb szintű versenyek 1., 2., 3. helyezettjei és szüleik tiszteletére év végén fogadást rendezünk.

Alkalmazott kényszerítő módszereink a felszólítás, követelés, parancs, büntetés.

Szükség esetén – a kihágás súlyosságát, illetve ismétlődését figyelembe véve – a büntetés módszereivel a fokozatosság elvét betartva élünk:

– szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés);

– osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;

– szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;

– nevelőtestület elé idézés, figyelmeztetés, intés, szigorú megrovás;

– igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás;

– áthelyezés másik iskolába (megfelelő feltételekkel!).

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárása és a negatív viselkedés kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk a gátlást kiváltó módszereket:

– felügyelet (diák és felnőtt ügyeleti rendszer);

– ellenőrzés;

– figyelmeztetés;

– intés;

– fenyegetés;

– tilalom;

– átterelés;

– elmarasztalás.

A tanulók magatartásának értékelése, minősítése

A tanulók magatartását az első-harmadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazatszám mellett az osztályfőnök véleménye dönt.

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A magatartás minősítésének szempontjai:

– példamutatás, aktivitás;

– azonosulás a közösségi célokkal, megvalósításukban való részvétel;

– hatás a közösségre;

– társakkal való kapcsolat;

– házirend betartása;

– viselkedés, hangnem;

– fegyelmezettség;

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése

A tanulók szorgalmát az első-harmadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén,negyedeik évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen értékeli, negyedik év végén osztályzattal minősíti. A szöveges értékelést, illetve az osztályzatot az értesítőbe, a bizonyítványba bejegyzi.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A szorgalom minősítésének szempontjai

– tanulmányi munka;

– munkavégzés;

– többletfeladatok vállalása;

– munkamegosztás, önállóság, önellenőrzés;

– tanórán kívüli ismeretek alkalmazása.

Jutalmazás

A Diákönkormányzat, a nevelőtestület, vagy az egyes pedagógusok javaslata alapján rendszeresen, illetve alkalomszerűen jutalmazzuk

– a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást;

– folyamatosan jó tanulmányi eredmény elérését;

– a szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát;

– a rendkívüli teljesítményeket (ünnepélyre történő felkészülés; tanulmányi és egyéb versenyeken elért kiemelkedő eredmény);

– bármily módon történő hozzájárulást az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

A jutalmazás formái:

Az iskolában tanév közben, elismerésként a következő dicséretek adhatók

– szaktanári dicséret;

– napközis nevelői dicséret;

– osztályfőnöki dicséret;

– igazgatói dicséret;

– nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanuló a tanév végén

– szaktárgyi teljesítményért;

– példamutató magatartásért;

– kiemelkedő szorgalomért;

– példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

Elmarasztalás, büntetés

Azt a tanulót, aki

– tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti;

– a házirend előírásait megszegi;

– igazolatlanul mulaszt;

– vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetés formái:

– szaktanári figyelmeztetés;

– napközis nevelői figyelmeztetés;

– osztályfőnöki figyelmeztetés;

– osztályfőnöki intés;

– osztályfőnöki megrovás;

– igazgatói figyelmeztetés;

– igazgatói intés;

– igazgatói megrovás;

– nevelőtestületi figyelmeztetés;

– nevelőtestületi intés;

– nevelőtestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

IV.6. Folyamatos fejlesztés biztosítása (minőségfejlesztési rendszer működtetése)

A minőségfejlesztési rendszer működtetése az intézményi szintű PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, melynek lépései:

(P) Tervezés: Az intézményi munka tervezése a helyi nevelési-pedagógia és minőségirányítási programban, valamint az ezekre épülő tanmenetekben, munkatervekben történik.

(D) Végrehajtás: A munkatársak a minőségirányítási programban rögzített folyamatleírások, valamint egyéb szabályzó dokumentumom és a szervezeti kultúrában gyökerező íratlan szabályok alapján végzik munkájukat.

(C) Ellenőrzés: A minőségügyi vezető koordinálásával – a minőségirányítási programban rögzített módon – folyamatos mérés, információgyűjtés, elemzés, értékelés folyik.

(A) Beavatkozás: Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendő területekre intézkedési tervek készülnek, melynek végrehajtása a teljes dolgozói kör, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése a minőségügyi vezető, valamint a vezetőség feladata.

IV. 6.1. Partneri igény- és elégedettségmérés

Az Önkormányzati Minőségirányítási Program minőségpolitikája a következő minőségcélt tartalmazza:

„Célunk a szülői és gyermeki igények, a szülők és gyermekek elégedettségének folyamatos mérése.

Célunkat akkor értük el, ha:

· A minőségirányítási programban rögzített módon folyamatosan mérjük a partnereink igényeit és elégedettségét.

· Az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan partneri elégedettséget, vagy javuló tendenciát mutatnak.” (ÖMIP)

Ennek alapján az Ady Endre Általános Iskola célja:

Bemutatni az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése, elemzése, a belső és külső partnerekkel való kommunikációra való tekintettel.

Külön folyamatleírásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés, elemzés, értékelés, intézkedés folyamatát.

Az elemzés eredményeit felhasználjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő év tervezésénél.

A vizsgálat eredményétől függően intézkedési tervet készítünk.

IV 6.2. Irányított önértékelés

Az Önkormányzati Minőségirányítási programja meghatározza : „az intézményi önértékelés kereteit, kötelező jellegét, tartalmi szempontjait, az eredményekről és a következő intézkedésekről való beszámolási kötelezettséget.”

Az irányított önértékelés területeit a következőkben jelölte meg:

„Az irányított önértékelés területei:

1) az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai, ezen belül különösen:

a, a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

b, az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

c, a meglévő folyamatok szabályozottsága

d, a szabályozási rendszer teljes körűsége

e, az erőforrások figyelembevételének módja

f, a partneri igények figyelembevételének módja.

2) az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen:

a, a munkatársak bevonásának mértéke,

b, a folyamatos fejlesztés eredményei,

c, a partnerek elégedettsége

d, a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

e, a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei,

f, a kitűzött célok elérése, megvalósítása,

g, az erőforrások felhasználásának hatékonysága. „(ÖMIP)

Az Ady Endre Általános iskolában az irányított önértékelés célja a fentieknek megfelelően, hogy rendszeresen, teljes körűen, tényekre alapozva mérjük fel adottságainkat és eredményeinket. Ezek által azonosítani tudjuk intézményünk erős és gyenge pontjait. Meg tudjuk határozni a fejlesztendő területeket, a továbbfejlődés irányát és az ehhez szükséges intézkedéseket. A fenntartói kötelezettségünknek eleget téve információt tudjunk szolgáltatni a szakmai ellenőrzéshez.

Az irányított önértékelést a KMD, azaz a Minőségfejlesztési Központ –IMFA által készített GYORS ÖNÉRTÉKELÉS módszer alapján végezzük.

Részletes lebonyolításának folyamatleírását a Mellékletben rögzítettük.

Tekintettel az iskolák összevonására, az irányított önértékelést legkorábban 2011-ben végezzük el az ÖMIP-ben rögzített szempontok alapján.

IV. 6.3. Külső ellenőrzések tapasztalatainak feldolgozása

Az Önkormányzati minőségellenőrzési program V. fejezete határozza meg a fenntartói ellenőrzések és értékelések célját:

célja azt biztosítani, hogy az intézmények működése megfeleljen a:

törvényi előírásoknak (mind működés, mind a gazdálkodás tekintetében),
az önkormányzati intézkedési tervben és minőségirányítási programban meghatározott céloknak,
az intézmény helyi pedagógiai-, nevelési programjában kitűzött céloknak,
eredményesség, hatékonyság követelményeinek.”

Az intézményi irányított önértékelés ellenőrzése során a fenntartótól kapott visszajelzések vizsgálata, s az azokból következő feladatokat az minőségügyi vezető fogja össze, munkájáról beszámol a tantestületnek és felelőséggel tartozik az igazgató felé. Az esetleges hibák javítására intézkedési terv készül, majd elvégezzük az esedékes feladatokat.

A fenntartó által kezdeményezett törvényességi- és pénzügyi ellenőrzések eredményeinek vizsgálata az igazgató.

A külső ellenőrzések jegyzőkönyveit, a szóbeli véleményeket is kézhez kell kapnia a minőségügyi vezetőnek. Ezek alapján készíti el fejlesztő javaslatait, melyeket a vezetőséggel minden esetben egyeztet, beszámol.

IV.6.4. Indikátorok ( tanulói statisztikai adatok )

Az indikátorrendszer célja, számadatok, statisztikák folyamatos gyűjtése, melyek által lehetővé válik:

a partneri, kiemelten a fenntartói elvárások teljesítésének mértéke,
összehasonlíthatóvá válik iskolánk pillanatnyi működése az intézményi célkitűzésekkel, sikerkritériumokkal összehasonlítva.
összehasonlítható, s ezáltal elemezhető iskolánk működése az egyes tanévek között.

Az Önkormányzati minőségirányítási program Mellékletében megfogalmazott feladatainkat folyamatosan, határidőre végezzük, melyet az igazgatóhelyettes fog össze, munkájáról beszámolni az igazgatónak köteles.

V. A minőségirányítási program felülvizsgálata

1. Az intézményi minőségirányítási programot közoktatási törvényben – 40.§(11) – rögzített egyeztetési eljárás után az alkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

2. A jóváhagyott minőségirányítási programot felül kell vizsgálni, ha megváltozik a fenntartó minőségirányítási programja, vagy a helyi nevelési-oktatási program. A minőségirányítási program felülvizsgálatáról dönthet az alkalmazotti közösség, a nevelőtestületi értekezlet vagy a vezetőségi átvizsgálás is. A felülvizsgálatot az 1. pont szerinti jóváhagyás követi.

3. A mellékletekben található folyamatleírások számának vagy tartalmának megváltoztatásáról az alkalmazotti közösség saját hatáskörében dönt.

Az IMIP átfogó felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.